A teológus válaszol – Az eredeti Engesztelő Kápolnáért

„Tegyetek meg mindent, amit mond!” (Jn 2,5)

Miért szükséges ragaszkodni a kápolna eredeti terveihez?

[Fülep Dániel r.k. teológus írásának részletét közöljük. – a szerk. ]

1. A Szent Anna-réti kápolna felépítésére közvetlenül az Úr Jézus Krisztus adott részletes utasítást! A személyes hitérzéket Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, esztergomi érsek valamint Mindszenty József bíboros hercegprímás, esztergomi érsek urak egybehangzóan kedvező ítéletei és támogató tettei erősítik. Natália nővér isteni akaratot közvetít. Az isteni rendeléssel szemben bárminemű ágállás, meghátrálás, késlekedés, felülbírálás, módosítás elfogadhatatlan.
2. A Magyar Katolikus Egyház és a Főváros 1944-ben elhatározta a kápolna megépítését. A területről megállapodás született, az első alapkő letétele december 8-án megtörtént.
3. A Szent Anna-réti kápolna látomását pontosan követő építészeti tervezést az Apostoli Magyar Királyság bíboros hercegprímás érseke, Mindszenty József elfogadta, a megbízott építész, Hermány Géza munkáját megáldotta és jóváhagyta.
4. A látomás szerint tervezett kápolna alapkövét Mindszenty bíboros 1947. szeptember 25-én, Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepén nagy ünnepélyesség közepette lerakta.
5. A szentmiseáldozat az Úr Jézus keresztfán bemutatott tökéletes engesztelő áldozatának jelenvalóvá tétele. Az Úr Jézus Krisztus által bemutatott kápolna a hagyományos latin liturgia gyakorlására való. A hagyományos latin liturgia tökéletesen kifejezi a szentmiseáldozatról vallott és hirdetett katolikus tanítást, nem úgy, mint a protestáns jellegű Novus Ordo. Az eredeti kápolnára van szükség tehát azért is, hogy benne az Istenhez méltó kultusz megvalósulhasson.
6. A Fatimai Szűzanya kéréseit a katolikus Egyház mindmáig nem teljesítette maradéktalanul. Oroszország nem tért meg (nem tért vissza a katolikus Egyházba), a szocialista-kommunista tanok szétterjedtek az egész világon, és Szűzanyánk Szeplőtelen Szívének győzelme még nem következett be. Az Egyház és a történelem mai állapota elrettentő példa számunkra, hová vezet az, ha az égi üzenetet relativizáljuk, és az isteni akaratot nem teljesítjük.
7. Az engesztelés szolgálata sürgetőbb, mint valaha. Az Egyházban a hitehagyás soha nem látott méreteket öltött, átitatta a hierarchiát és elért annak csúcsára. Rettenetes bűnáradat hömpölyög, a Sátán és csürhéje hárfázik a rosszra hajló emberi gyöngeséggel, a világ csábításaival és a kísértés szélesre tárt lehetőségeivel.

 Válaszok néhány széles körben elterjedt vélekedésre

Siegfried M. Láng atya gondolataira válaszol Fülep Dániel r.k. teológus

1) „Az »egység érdekében« el kell fogadnunk azt, ami van”

Hiteles egység csak az igazságban valósulhat meg. A tévedésben vagy hazugságban való közösség hamis. Az Úr Jézus világossá tette, hogy minden ország, város, ház és háznép, amely meghasonlik önmagával, nem maradhat fenn (vö. Mt 12,25; Mk 3,24–25). Az Úr nem hamis egységet hirdetett, mikor mondotta, hogy Nevéért az igazak üldözést szenvednek, és a szakadás a legszorosabb emberi kötelékeket is érinteni fogja (vö. Mt 10,21–22; 34–39).

Kikkel kellene hamis egységet ápolni? Akik kétségbe vonják Natália nővér üzeneteit? Akik nem veszik komolyan az Úr Jézus akaratát, és nem akarják megtenni, amit kér? Akik nem tekintik egyházi megerősítésnek két bíboros hercegprímásnak a kápolna felépítésére vonatkozó megegyező szándékát és alapkőletételét? Fontosabb a hamis béke megőrzése, mint Isten akaratának a teljesítése?

2) „Dávid sem építhetett templomot az Úrnak”

Dávid király saját maga akart templomot építeni, Nátán próféta azonban közölte Jahve üzenetét: ne építsen neki templomot (2Sám 7,1–7). Az Úr angyala megjelenésének helyén, az Arauna szérűjén azonban már oltárt emelhetett, amelyet Isten elfogadott Dávidtól (2Sám 24,16–25). Mi több, ez a tette mintegy a jeruzsálemi templom előzményévé vált.

Natália nővér nem a maga elhatározása és elképzelése szerint akart kápolnát emelni, hanem az Úr Jézus utasítását közvetítette. Az eredeti kápolna megépülését pedig nem isteni parancs tiltja, hanem az emberi gyarlóság akadályozza. Dávid bibliai története és Natália nővér által közvetített égi üzenetek fogadtatása között legfeljebb abban lelhetünk hasonlóságot, hogy az isteni akaratot – és csak azt! – minden esetben teljesíteni kell.

3) „A babiloni fogság után épült második jeruzsálemi templom is egyszerű volt”

A babiloni fogságból való hazatérés után Aggeus és Zakariás próféták buzdítására kezdték a lerombolt salamoni templom újjáépítését (Ezd 5,1–17). Ez a második templom gazdagsága szinte csak árnyéka volt Salamon templomának. Azonban Ezekiel próféta – részben a második templomra is vonatkoztatható – látomása tanúsítja, hogy mindez megfelelt Isten akaratának, megfelelő és Istennek tetsző áldozati kultuszt gyakoroltak benne, és az Úr dicsősége visszatért az új templomba (Ez 40–44,3).

A Szent Anna-réti engesztelő kápolna még egyszer sem épült fel, tehát nem újjáépítésről van szó. A bejelentett építkezés (2023. dec. 8-án elkészült és megáldásra került a kis misézőhely – szerk megj. ) nem rendelkezik prófétai megerősítéssel, továbbá a motivációja nem a megtérés, az építtetők a kápolnára vonatkozó isteni akaratot nem ismerik el. A felépíteni kívánt épület pedig inkább alkalmas protestáns úrvacsorázásra, mint a katolikus engesztelő szentmiseáldozat bemutatására.

4) „Előbb a lelki kápolnát kell felépíteni, csak azután épülhet fel fizikailag is az engesztelő kápolna.”

Krisztus Egyháza látható valóság. (Visibilis Christi Ecclesia) Az Egyház és a hit igazsága a világ világossága. (vö. Mt 5,14) A Misztikus Testben a látható és a láthatatlan elválaszthatatlanul összetartozik, mint az emberben a test és a szellemi lélek. Az Egyház és az emberi személy is integráns módon hordozza a szellemi és a fizikai valóságot. A látható és a láthatatlan elválasztása az Egyházban és a hitéletben protestáns tévtanítás.

A kápolna az Egyház modellje, ennélfogva a megépítése is csak a testi és a szellemi teljes integritásában képzelhető el katolikus módon.

„Az Egyház, ha azt a végső célt, amire törekszik, és a szentséget eszközlő legközelebbi okokat nézzük, valójában szellemi; ha azonban azokat a személyeket vizsgáljuk, akikből áll, és azokat a dolgokat, amelyek a szellemi adományokhoz elvezetnek, külső és szükségszerűen látható… Az, hogy Jézus Krisztus Egyháza a kettő (látható vagy láthatatlan) közül csak az egyik is lehetne, ugyanolyan ellentmondás, mintha az ember csak testből vagy csak lélekből állna. E kettő összeszövődése és összekapcsolása a valódi Egyház számára mindenképpen szükséges, éppen úgy, ahogy a lélek és a test szoros összekapcsolódása az emberi természethez.” (XIII. Leó pápa, Satis cognitum, DH 3300–3301)

5) „Istennek miért is volna szüksége az eredeti kápolnára, ha egyszer úgyis istállóban született?”

Az Úr Jézusnak a Szent Anna-réti kápolna felépítésére vonatkozó részletes utasításait a betlehemi barlangistállóra hivatkozva nem komolyan venni, annak botrányos figyelmen kívül hagyásába beleegyezni végtelen cinizmus. Az Úr Jézus Natália nővér által kér egy méltó és szép, a szent liturgiához alkalmas, de egyébként nem is túlságosan nagy engesztelő kápolnát, helyette kap egy garázs méretű, a liturgia isteni és egyházi törvényeinek sem megfelelő építményt, ráadásul ismételten azzal a felhanggal, hogy ez nem jelenti a jelenések hitelességének elismerését. Erre valóban az lenne a katolikus válasz, hogy ha az Úr Jézus Betlehemben is egy istállóban kényszerült születni („mert nem jutott nekik hely a szálláson” Lk 2,7), hát akkor elégedjen meg most is ennyivel? Pontosan idevág Szent Pál apostol szava: „Ne áltassátok magatokat, Isten nem hagy magából gúnyt űzni.” (Gal 6,7)

Összegzés, következtetés

A Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Kápolnának a Szent Anna-réten az Úr Jézus akarata szerint kell megépülnie. Az Úr Jézus minden szavát komolyan kell venni, és maradéktalanul meg kell valósítani.

Az eredeti kápolna alkalmas arra, hogy benne a Szent Liturgia, Krisztus engesztelő keresztáldozatának jelenvalóvá tétele és az Atyának való bemutatása a Katolikus Anyaszentegyház hagyományos latin rítusa szerint megvalósulhasson.

Az eredeti kápolna megépülése érdekében mindenek előtt el kell ismerni Serédi Jusztinián és Mindszenty József bíborosok kedvező ítéleteit, amelyek nem csupán szavakban, hanem beszédes tettekben is megnyilvánultak. A két alapkőletétel, Natália nővér szívélyes fogadtatása, a kápolna ügyének ápolása, a terveztetés, a kész tervek megáldása stb. mind annak biztos jelei, hogy az egyházi elismerés de facto megtörtént.

Nélkülözhetetlen annak belátása, hogy az eredeti tervekre elsősorban a méltó szentmise miatt van szükség, hiszen az égtől rendelt szentély alakja hozzátartozó liturgiát feltételez: az engesztelés művéhez elengedhetetlen a szentmiseáldozat hagyományos, (r)égi latin rítus szerint való bemutatása.

Ami a területhasználatot illeti, a Magyar Katolikus Egyháznak az állami és fővárosi hatóságokkal az 1944-es megállapodásnak kell érvényt szerezni, akár szentszéki segítséggel.

Nekünk, híveknek egyetlen igazi fegyverünk az állhatatos imádság és a rendíthetetlen kitartás a hitben és az igazságban. Az Úr Jézus utasításaival kapcsolatban a mi Drága Szűzanyánk szavai legyenek irányadók: „Tegyetek meg mindent, amit mond!” (Jn 2,5)

 A.D. 2023. Szent György hava 19.

Fülep Dániel

r.k.teológus

A teljes cikk megjelent a Tengernek Csillaga folyóiratban

2023. máj.-jún. XXVIII. évf. 3. számában (5–18.)