Előszó
A Csodásérem egy katolikus szentelmény, melynek hatásai azt bizonyítják, hogy ezt a medált viselő hívő emberek Szűz Mária hathatós pártfogásában és kegyelmeiben részesülnek. A hívek, ha szükségét érzik, földi zarándoklásuk idején bizalommal fordulhatnak a Szűzanyához, aki az Istenhez vezető biztonságos utat mutatja meg számunkra: Jézust magát. Az evangéliumban olvasható szavai is ezt erősítik meg: „Tegyetek meg mindent, amit csak mond (Jézus)!” (Jn 2.5).
A Csodáséremnek tehát semmi köze sincs a mágiához vagy a babonához.
Labouré Szent Katalin (1806-1876), aki által kaptuk az éremet, életében olyan emberi értékeket ismerhetünk fel, amelyek felragyogtatják az isteni kegyelmet, s Krisztus szavait juttatják eszünkbe: „Legyetek szelídek, mint a galambok” (Mt 10.16); „Aki lsten országát nem úgy fogadja, mint a gyermek, az nem jut be oda” (Lk 18,17). A Szűzanya jelenései a racionalizmus és a materializmus elleni orvosságot jelentik. Az Érem az evangéliumi küldetés egyfajta sajátos kifejezése, a szegény és egyszerű emberek Bibliája. Küzdenünk kell a bűn és következményei, a betegség, a nyomor és a szenvedés ellen, teljes bizalommal kell átadnunk magunkat Isten akaratának; emellett azonban olyan segítő jelekhez is fordulhatunk, mint amilyen a Csodásérem. A megmagyarázhatatlan, rendkívüli esetek azonban az isteni gondviselés titkához tartoznak.
forrás: Karl Maria Harrer – Peter Matuska: A csodásérem (Szent Gellért Kiadó)
A csodáséremre vonatkozó 1830-i mennyei jelenések és kinyilatkoztatások kapcsán szoros összefüggésben van a szeplőtelen Fogantatás dogmájának történetével (1854). Az isteni Gondviselés a szeretetnek ezt az alázatos leányát szemelte ki arra a természetfölötti misszióra, hogy a csodásérem terjesztése által a szeplőtelen fogantatás hittitkának tisztelete már a dogma kihirdetése előtt a hívek szívében gyökeret verjen. A csodasérem ma is hatalmas kegyelmi eszköz, mely által az ég dicső Nagyasszonya, a testi-lelki bajban sínylődő szegény emberiségre a menny kegyelmi kincseit leárasztja.
Labouré Szent Katalinról röviden
Labouré Szent Katalinról rövidenCatherine Labouré jámbor parasztházaspár tizenegy gyermeke közül kilencedikként született a burgundiai Fain-les-Moutiers-ben 1806. május 2-án. Amikor anyja korai halála után nővére belépett az Irgalmas nővérekhez, Katalin a húgával együtt kiválóan ellátta a háztartás vezetését. Élete munka, imádság és vezeklés volt, szabad idejét a templomban töltötte, pénteken és szombaton böjtölt. Apja azt az álláspontot képviselte, hogy elég a kolostorba egy lánya, s Katalintól, kedvelt leányától több évig megtagadta, hogy beléphessen a rendbe.
Katalin körülbelül tizennyolc éves korában azt álmodta, hogy egy markáns arcvonású ősz pap szentmisét mutat be. Erős késztetést érzett, hogy odamenjen hozzá, mégis ijedten a helyén maradt, amikor a mise után intésével hívta. Egy másik alkalommal azt álmodta, hogy meglátogat egy beteget, s a betegágynál ismét találkozott ezzel a pappal. Akkor egy hang így szólt hozzá: ,,Leányom, jó dolog ápolni a betegeket. Most menekülsz előlem, egy napon azonban boldog leszel majd, ha hozzám jöhetsz. A jó Istennek terve van veled. Ne felejtsd ezt el!” Amikor néhány évvel később az Irgalmas nővérek egyik társalgójában meglátta alapítójuk, Páli Szent Vince képét, fölkiáltott: ,,Ez az a pap, akit álmomban láttam!”
Végre 1830 áprilisában novícia lett az Irgalmas nővéreknél Párizsban. Ebben az időben gyakran voltak látomásai az Eucharisztia Jézusáról, s fölébredt benne a szent vágy, hogy láthassa egyszer a Szűzanyát is. Vágya elsőként 1830. július 19-ének éjjelén teljesedett.
A jelenések
1830. július 18-ról 19-re virradó éjszaka Párizsban Labouré Katalint a vincés kolostor 24 éves növendékét a Szent Szűz találkozóra hívja egy 4-5 évesnek látszó, fehér ruhás fiúcska által:
„Jöjj a kápolnába a Szent Szűz vár reád!”
Mária jelzi a hamarosan kitörõ forradalom pusztítását, de megígéri, hogy Szent Vince társulatát meg fogja őrizni.
1830. november 27-én este fél hatkor a Szent Szűz látomásban megmutatja a nővérnek a Csodás Érem tervét.
„A Szent Szűz félgömbön állt. Hófehér ruhája a hajnalpír színében játszott. Kezében egy kisebb gömböt ajánlott fel Istennek: E gömb jelenti az egész világot, és minden egyes embert. A Szűzanya ujjain ékköves gyűrűk fényt sugároztak a földre: ´Ezek a kegyelmeket jelentik, melyeket azokra árasztok, akik kérik.´ Majd eltűnik a kis gömb. A Szent Szűz anyai szeretettel tárja kezét a föld felé, alakja köré ovális keret képződik a felírással:
Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk!
Készíttess érmeket erre a mintára. Akik bizalommal hordják, sok és nagy kegyelemben részesülnek´ – hallom a megbízást, majd megfordul a kép. Nagy M betűt látok kereszttel, alatta a két Szent Szív: Jézusé töviskoszorúval és Máriáé tőrrel átszúrva. Az egészet 12 csillag veszi körül. Amikor arra gondolok, hogy nem kell-e ide is felírás, hallom a feleletet: Az M és a két szív eleget mond- ezzel a jelenés véget ért.”
A csodásérem áldásos hatása és terjedése
Katalin gyóntatója az éremmel kapcsolatos tömeges imameghallgatásokról, megtérésekről és csodákról ezt mondja könyvében: „Százezrek, milliók vallják, hogy soha sem fordultak a csodás érmű Nagyasszonyhoz hiába, midőn a lelkek megvilágosítása, megindítása, jóra- vagy jobbravezetése forgott szóban.” A feltűnő megtérések, csodák és a mérhetetlen kegyelem áldásai hetek alatt közismertté tették a csodás érmet, s maga a nép nevezte el az érmet csodásnak. Az érem 1836 és 1839 között Franciaországon kívül elterjedt Lengyelországban, Kínában, Oroszországban, Észak-Amerikában és Abesszíniában mintegy tízmillió példányban.
Mit tegyünk, hogy a megígért kegyelmekben részesüljünk?
1. Szerezzük be a Csodásérmet!
2. Felszentelt pappal áldassuk meg!
3. Viseljül állandóan, mégpedig lehetőleg a nyakba akasztva
4. Reggel, este csókoljuk meg az érmet és mondjuk ájtatosan e fohászt: Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk!
5. Tiszteljük kiváló tisztelettel a Boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatását!
A pápák viszonyulása a csodás éremhez
- XVI. Gergely pápa gondos utánajárást követően hitelesnek nyilvánította, majd mellkeresztjére erősítve viselte az érmet.
- IX. Piusz pápa 1847. június 20-án engedélyezte az Ifjúsági Mária Mozgalom működését.
- XIII. Leó pápa 1894-ben bevezette a Szeplőtelen Szűz Mária Csodásérmének ünnepnapját november 27-re.
- X. Piusz pápa megalapította a Csodásérem Egyesületet.
- XI. Piusz pápa gyakran buzdította a híveket a csodás érem tiszteletére.
- XII. Piusz pápa audenciái során sokszor osztogatta az érmet.
- II. János Pál pápa 1980. május 31-én elzarándokolt a párizsi Szűz Mária Csodásérme Kápolnába, ahova Maximilian Kolbe is elzarándokolt 50 évvel korábban japán missziós útja előtt.
Forrás és további információ: https://hu.wikipedia.org/wiki/Csod%C3%A1s_%C3%A9rem
Letölthető füzetek:
https://drive.google.com/file/d/1-Mt7aaQlGZf-YETMZQinx0OzrB_RRCwn/view?usp=drive_link
https://drive.google.com/file/d/123IYJdDoy96HLeABOuafSguWCnfbfXwT/view?usp=drive_link
Katalin 1876. december 31-én halt meg Párizsban. Teste épen maradt, és az Irgalmas nővérek párizsi templomában nyugszik. 1933-ban boldoggá, 1947. július 27-én pedig szentté avatták.