Fatima-i látomás a pokolról

2020. máj | pokol

A pokol látomása

(forrás: Fatimáról beszél Lúcia nővér 118-120 o.)

A titok három különböző részből áll, amelyekből most kettőt nyilvánosságra hozok (4). Az első a pokol látomása volt (5). A Szűzanya egy nagy lángtengert mutatott nekünk, amely úgy látszott, mintha a föld mélyén lenne. A lángtengerbe merülve láttuk az ördögöket és a kárhozott lelkeket, mintha átlátszó, feketén vagy barnán izzó emberi alakok lettek volna. Ide-oda kavarogtak a tűzben, kiemelkedtek a lángokból, amelyek bensejükből füstfelhővel együtt törtek elő. Mint nagy tűznél a sziporkák, súly nélkül estek minden irányba. Közben fájdalmukban és kétségbeesésükben ordítottak. A rémülettől reszkettünk és megdermedtünk. Az ördögök úgy néztek ki, mint utálatos, ismeretlen állatok, ijesztő és szörnyű formájuk volt, de azok is átlátszók és feketék voltak. Ez a látomás csak egy pillanatig tartott. Hála égi Anyánknak, ezelőtt már megígérte nekünk, hogy az égbe visz bennünket. Ha nem így lett volna, akkor azt hiszem, az ijedtségtől és a rémülettől meghaltunk volna. Aztán felemeltük tekintetünket a Szűzanyához. Jósággal és szomorúsággal telve így szólt hozzánk: – A poklot láttátok. Ide kerülnek a szegény bűnösök lelkei. Isten meg akarja alapítani a földön Szeplőtelen Szívem tiszteletét (6), hogy megmentse őket. Ha megteszik, amit nektek mondok, sok lélek . megmenekül, és béke lesz. A háború (7) vége felé közeledik, de ha nem hagyják abba Isten megbántását, XI. Piusz (8) pápasága alatt másik, még szörnyűbb háború kezdődik. Ha egy éjjel ismeretlen fényt láttok feltűnni, akkor tudjátok meg, hogy ez az a nagy jel (9), amit Isten ad, hogy a világot gonoszsága miatt háborúval, éhséggel, az egyház és a Szentatya üldözésével megbüntesse. Hogy mindezt megakadályozzam, jönni fogok (10), és kérni fogom Oroszország felajánlását Szeplőtelen Szívemnek, és az elsőszombati engesztelő szentáldozást. Ha teljesítik kérésemet, Oroszország megtér, és béke lesz; ha nem, el fogja terjeszteni tévtanait az egész világon, háborúkat és egyházüldözést fog előidézni; a jó embereket kínozni fogják, a Szentatya sokat fog szenvedni, több nemzet megsemmisül, végül azonban Szeplőtelen Szívem diadalmaskodik. A Szentatya felajánlja nekem Oroszországot (11), az megtér. A világra pedig egy békés kor virrad (12).

(4) Meg kell jegyezni, hogy csak egy titokról van szó, amely három részből áll. Lúcia itt a két eIső részt írja le. A harmadik részt 1944. január 3-án írta le és 2000. május 13-án hozták nyilvánosságra (lásd 3. függelék).
(5) Lúcia nagyon realisztikusan írja le a pokol látomását.
(6) A nagy ígéret a lelkek üdvéről a fatimai üzenetben nagyon gyakran össze van kötve Mária Szeplőtelen Szívéhez szóló kéréssel
(7) Az első világháborúról van szó: 1914-1918.

(8) Lúcia ismételten kifejezetten megerősítette XI. Piusz pápa nevét. Arra a kifogásra, hogy a második világháború (1939-1945) XII. Piusz pápasága alatt kezdődött, azt válaszolta, hogy Ausztria 1938-i megszállása már tulajdonképpen a háború kezdete volt.
(9) Lúcia is azt vallotta, hogy a «rendkívüli» északi fény, 1938. január 25-ről 26-ra virradó éjszakán, volt Isten jele a háború kezdetére vonatkozólag.
(10) Ezt az «ígéretet», hogy ismét eljön, 1925. december 10-én teljesítette az Istenanya, amikor Lúciának Pontevedrában megjelent (1. függelék). 1929. június 13-án Tuyben egy látomásban kérte Lúciát, hogy Oroszországot ajánlják fel Szeplőtelen Szívének.
(11) Teljesedtek-e a feltételek Oroszország felajánlására és következésképpen megtérésére vonatkozólag, amelyeket az Ég kért? Lúcia azon a véleményen van, hogy a Szűzanya ezen kérését teljesítette lI. János Pál pápa 1984. március 25-én. Szerinte a közép- és keleteurópai események, amelyek 1989-ben kezdődtek, már Mária ígéretének teljesedéséről tanúskodnak.

(12) Ez az ígéret feltételes, de biztosan teljesedik. Mindenesetre nem ismerjük a napot, amelyen megvalósul.

 Nagy hatás Jácintára

Főtisztelendő Püspök Úr, az Önnek küldött feljegyzésekben, miután a Jácintáról szóló könyvet elolvastam, elmondtam már, milyen nagy hatással volt Jácintára a titokban szereplő néhány dolog. Valóban így volt ez. A pokol látomása annyira megrémítette Jácintát, hogy mindenféle vezeklés és önmegtagadás semmiségnek tűnt számára, ha ezáltal csak néhány lelket is megmenthetett a pokoltól. Most a második kérdésre válaszolok, amelyet több oldalról föltettek már. Hogy lehetséges az, hogy Jácintát, noha kicsi volt, annyira betöltötte ez az önmegtagadó és vezeklő lelkület, és tudatában is volt ennek? Azt hiszem, hogy elsősorban különös kegyelem volt ez, amelyet a Szűzanya Szeplőtelen Szíve által Istentől kapott. Másodsorban pedig a pokolra gondolt és a szerencsétlen lelkekre, akik oda kerülnek. Még buzgó emberek között is vannak olyanok, akik a gyermekeknek nem beszélnek a pokolról, nehogy megijesszék őket. Isten azonban nem vonakodott, hogy három gyermeknek megmutassa ezt, ezek közül is egyik csak hatéves volt. Isten nagyon jól tudta, hogy ez a gyermek a rémülettől szinte meghal, ha szabad így kifejeznem magam. Jácinta gyakran leült a földre vagy egy kőre, és elmélkedve mondogatta: – A pokol! A pokol! Annyira sajnálom a lelkeket, akik a pokolba kerülnek! És az emberek elevenen égnek ott, mint a fa a tűzben! Reszketve térdelt le, összekulcsolta kezét, és úgy imádkozott, ahogy a Szűzanya tanított bennünket: «Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, és vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra». Főtisztelendő Püspök úr, most meg fogja érteni, miért volt az a benyomásom, hogy az ima utolsó szavai azokra a lelkekre vonatkoznak, akiknél igen nagy és közvetlen a veszély, hogy elkárhoznak. Sokáig térden állva maradt, és az imát ismételgette. Ismételten magához hívott engem vagy testvérét (mintha álomból ébredt volna): – Ferenc, Ferenc! Nem akartok velem imádkozni? Sokat kell imádkoznunk, hogy a lelkeket a pokoltól megmentsük. Olyan sokan kerülnek oda! Oly sokan! Néha megkérdezte: – A Szűzanya miért nem mutaja meg a poklot a bűnösöknek? Ha látnák, biztosan nem vétkeznének többé, hogy ne kerüljenek oda. Mondd meg a Hölgynek, hogy mutassa meg a poklot ezeknek az embereknek is (azokra célzott, akik a jelenéskor a Cova da Iriában voltak)! Meg fogod látni, hogy megtérnek. Később kissé bosszankodva kérdezte: – Miért nem mondtad meg a Szűzanyának, hogy mutassa meg ezeknek az embereknek a poklot? – Elfelejtettem – válaszoltam. – Én sem gondoltam rá – mondta szomorúan. Néha még megkérdezte: – Milyen bűnöket követnek el ezek az emberek, hogy a pokolba jutnak? – Nem tudom. Talán nem mennek vasárnap misére, lopnak, csúnya szavakat használnak, káromkodnak vagy átkozódnak. – És egy ilyen szó miatt a pokolba jutnak? – Természetesen, hiszen ez bűn! – Milyen könnyű lenne nekik hallgatni és szentmisére menni! Úgy sajnálom ezeket a bűnösöket! Bárcsak meg tudnám nekik mutatni a poklot! Néha hirtelen átkarolt és azt mondta: – Én az égbe megyek, de te itt maradsz. Ha a Szűzanya megengedi, mondd meg mindenkinek, milyen a pokol, hogy ne vétkezzenek többé, és ne kerüljenek oda. Más alkalommal elgondolkozott, és így panaszkodott: – Oly sokan kerülnek a pokolba! Oly sokan vannak a pokolban! Hogy megnyugtassam, azt mondtam neki: – Ne félj, te a mennyországba jutsz! – Biztosan, – mondta nyugodtan, – de szeretném, ha minden ember oda jutna. Ha önmegtagadásból nem akart enni, azt mondtam neki: – Jácinta, gyerünk, egyél! – Nem, ezt az áldozatot azokért a bűnösökért akarom felajánlani, akik túl sokat esznek. Amikor már beteg volt, egyik nap elment misére. Így szóltam hozzá: – Jácinta, ne gyere, hiszen nem tudsz! Ma nem vasárnap van. – Ez nem számít! Elmegyek a bűnösök helyett, akik még vasárnap se mennek.  Ha azokat a durva kifejezéseket hallotta, amelyeket egyesek oly szívesen használnak, kezét az arca elé tette, és így szólt: – Ó Istenem! Ezek az emberek nem tudják, hogy a pokolba juthatnak, ha ilyen dolgokat beszélnek. Bocsáss meg nekik Jézusom, és térítsd meg őket! Bizonyára nem tudják, hogy ezzel Istent megbántják. Mennyire fáj ez nekem, Jézusom! Könyörgök értük. És isméltelten elmondta azt az imát, amit a Szűzanya tanított nekünk: Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket…

 Lúcia visszatekint

Itt eszembe jut egy gondolat, főtisztelendő Püspök úr. Többször föltettem magamnak a kérdést, hogy a Szűzanya valamelyik jelenésben utalt-e arra, hogy milyen bűnök sértik legjobban a jó Istent. Azt mondják ugyanis, hogy Jácinta Lisszabonban a testiség bűneit nevezte meg (13). Gyakran föltette nekem ezt a kérdést; úgy gondolom, Lisszabonban eszébe jutott, hogy megkérdezze ezt a Szűzanyától, és neki aztán ezt a bűnt mondta a Szűzanya.

(13) Természetesen Jácinta, kora miatt, nem értette, hogy mit is jelent ez a bűn. De ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy mélyenlátásával nem értette volna meg e bűn nagyságát.

 

Schouppe Ferenc S.J.: A pokol

A pokol c. könyv A pokolról szóló könyv, Schouppe Ferenc S.J. francia jezsuita atya könyve. Az atya dogmatikus teológiát és szentírás tudományt tanított. Pdf letöltés „Van pokol és én benne vagyok! “— e szavak hangzottak annak ajkáról, aki már ott volt. (Részlet A...

Barsi Balázs atya – Megmenekülés a legnagyobb rossztól

Ezután bejárta a városokat és falvakat, és tanított, Jeruzsálem felé haladva. Közben valaki megkérdezte tőle: »Uram! Kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?« Ő ezt felelte nekik: »Igyekezzetek a szűk kapun bemenni, mert mondom nektek: sokan akarnak majd bemenni, de nem...

Katekizmus a pokolról

RÉSZLET A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSÁBÓL IV. A pokol 1033 Csak akkor egyesülhetünk Istennel, ha szabadon választjuk azt, hogy szeretjük Őt. Istent pedig nem szerethetjük, ha ellene, a felebarátunk vagy önmagunk ellen súlyosan vétkezünk: "Aki nem szeret, az a halálban...

Hogyan kerüljük el a poklot?

Már az egy nagy öröm, ha valakiben ez a kérdés felmerül (hogyan kerüljük el a poklot), mert akkor már hiszi hogy létezik ilyen hely/állapot. Sajnos az "instant happiness" világában egyszerűbb letagadni valami rosszat, mintsem valóban erőfeszítéseket tenni a lelkünk...

Szent Antonius elbeszélése egy kárhozottról

  „Szent Antonius flórenci érsek irataiban előad egy rettenetes eseményt, amely a XV. század közepe táján az egész észak Itáliát félelemmel töltötte el. Egy előkelő származású ifjú életének 17. évében szerencsétlenségére eltagadott a gyónásban egy halálos bűnt s...

Szentírási utalások a pokolra

Jud 16,17 Jaj a nemzeteknek, amelyek népem ellen támadnak! A mindenható Isten bosszút áll rajtuk, az ítélet napján meglátogatja őket, tüzet és férget ad testükbe, hogy égjenek és kínlódjanak örökké.« (KNV) Jób 10,22 A sötétség honából, hol nincs semmi rend, hol a...

Bosco Szent János látomása a pokolról

Bosco Szent János: "Leírhatatlan terror" 1868-ban Bosco Szent János azt állította, hogy volt egy álma a pokolról. Egy rövid részlet került lefordításra: [...] „Amint átléptem a küszöböt, leírhatatlan rettegést éreztem és nem mertem újabb lépést tenni. Előttem egy...

Avilai Szent Teréz látomása a pokolról

A pokol látomását így kezdi leírni: …egy napon imádság közben, anélkül hogy tudtam volna hogyan, úgy éreztem, mintha a pokolba helyeztek volna. (…) Rövid ideig tartott, de még ha sok évig élnék is, lehetetlen volna elfelejtenem. Úgy éreztem, mintha egy nagyon hosszú,...

Boldog Emmerich Anna K. látomása a pokolról

Végül láttam az Urat rendkívüli komolysággal a mélységek magjához: a pokolhoz közelíteni. A poklot egy beláthatatlanul nagy, borzalmas, fekete, ércfényű, szikla építménynek láttam, melynek bejáratát óriási, iszonytató, fekete, és reteszekkel, zárakkal ellátott kapuk...

Pokol és ördögök – Gloria Polo Ortiz tanúságtétele

Valóban van ördög és pokol Hallgassák csak, mi történt! Amikor ebben a borzalmas helyzetben voltam a kórházban, elképesztő rémület tört rám! Egyszerre csak azt látom, hogy valóban vannak démonok, akik most eljöttek, hogy magukkal vigyenek! A valóságban láttam magam...

„Isten azt kívánja, hogy mielőtt szentségimádásra megy, elsősorban a szívében imádja őt. Szokjék hozzá a gyakori lelki áldozáshoz is. Bőséges és nagyon üdvös gyümölcseit fogja tapasztalni, ha megfelelő lelkülettel végzi.”

— Kézirat a Purgatóriumról

Címkék