Szent Bernát kérdésére, hogy melyik volt a legfájdalmasabb sebe, Krisztus mondta: „Volt a vállamon egy három ujjnyi mély sebem, melyet a keresztem okozott. Ez sokkal kínosabb volt, mint a többi szenvedésem. Erre az emberek keveset gondolnak. Ez majdnem teljesen ismeretlen. Azért tiszteld ezt a sebet, s bármit kérsz e sebre való hivatkozással, megadom neked. Mindazok, akik tisztelni fogják vállsebemet, kegyelmet, irgalmasságot nyernek.”
Imádság a mi Urunk, Jézus Krisztus vállának szent sebéhez -1
„Ó legkegyelmesebb Uram, Isten szelíd báránya, én szegény és bűnös ember köszöntöm és tisztelem ama legszentebb sebet, melyet válladon éreztél, mikor nehéz keresztedet hordoztad, mely miatt áldott szent testeden különösen nagy fájdalmat és kínt szenvedtél. Imádlak Téged, fájdalmas Jézus, dicsérlek s tisztellek, áldlak szívem mélyéből, s hálát adok válladnak mélységesen fájdalmas sebéért, alázattal kérve, hogy mély szent sebedben kiállott szenvedéseidért és szent sebedben türelmesen hordozott nehéz keresztedért nekem szegény bűnösnek irgalmazz, bűneimet megbocsásd, s keresztutadon, véres lábnyomaidon engem az örök boldogságra vezérelj. Amen.
forrás: http://lexikon.katolikus.hu/V/v%C3%A1llseb.html
Imádság a mi Urunk, Jézus Krisztus vállának szent sebéhez -2
„Jézus Krisztus, jóságos Urunk, Isten legszelídebb báránya! Én, szegény bűnös, tisztelem és imádom a. te szent sebedet, amelyet a válladon szenvedtél el, amikor nehéz keresztedet a kálvária lejtőjén hordoztad, amelyen át láthatóvá vált három szent csontod, és amelytől kimondhatatlan kínokat szenvedtél. E szent sebed érdemei által könyörgök hozzád, hogy légy könyörületes hozzám, és bocsásd meg minden vétkemet, minden bocsánatos és halálos bűnömet, halálom óráján pedig te állj mellettem, és végy fel engem a te dicsőséges és boldog országodba!” Amen.
Forrás: Pio atya világa 1. Etalon Kiadó 2011
https://tiszta-szivvel.blogspot.com/2013/02/karol-atya-kapucinus-barat-es-rejtett.html
Egyházi jóváhagyás
A vállseb tiszteletére végzett imádságok végzését III. Jenő p. (ur. 1145–53) hagyta jóvá, 3000 évi búcsút engedélyezve. Szentképekre s imádságos könyvekre szívesen rányomták ezeket az imákat. →Bálint Sándor a vállseb tiszteletét délnémet eredetű, barokk jámborságnak mondja. – A csíksomlyói Salvator-kápolna mögött áll a Szenvedő Jézus kis kápolnája, egy vállsebet viselő barokk Krisztus-szoborral.
Szent Pio atya vállsebének története
Szent Pio atya is viselte a vállsebet, és csak halála után derült ki. Érdekes módon Szent II. János Pál pápának elmondta. Egy misztikus barátság szövődött közöttük. A pápa épp akkor kérte Pio atya közbenjáró imáját, amikor az Egyház eltiltotta a misézéstől, és rágalomhadjárat indult a szentéletű kapucinus barát ellen.
A fiatal Karol atya megkérdezte a szerzetest, vajon melyik stigma okozza neki a legtöbb fájdalmat. A fiatal pap úgy gondolta, hogy a legfájdalmasabb minden bizonnyal a szerzetes szívén viselt sebhely lehet, ám ő így válaszolt kérdésére:
– „Nem, a legjobban az a seb fáj, amely a vállamon van, amelyikről senki sem tud és nem is áll semmiféle kezelés alatt.”
Pio atya egyetlen helyen sem ír vagy emlékezik meg erről. Csupán egyetlen egyszer mondott annyit egy falujából származó laikus testvérnek, hogy „a legtöbbet akkor szenved, amikor az ingét kell levennie”. Modestino testvér akkor nem is értette meg pontosan az atya szavainak jelentését, ő maga erről így ír:
„Én akkor arra gondoltam, a tiszteletreméltó atya bizonyára az oldalán lévő sebhely miatt érez nagy fájdalmat.” Az igazságra Modestino testvér csupán Pio atya halála után három évvel döbbent rá. 1971. február 4-én ugyanis a kolostor gvárdiánja azzal bízta meg, hogy pecsételje le azokat a ládákat, melyekben Pio atya gondosan őrzött és egyenként celofánba csomagolt ruhadarabjait, és minden megmaradt holmiját tartották. Azon a februári napon tehát egy különleges ruhadarab került Modestino testvér kezei közé: ez nem volt más, mint egy gyapjúing, amelyet a stigmákat viselő Pio atya viselt. Ezen az ingen egy körülbelül tíz centiméter átmérőjű, kör alakú vérfolt volt látható, közvetlenül a jobb váll alatt, a kulcscsont közelében. A heves fájdalom tehát, amelyet az atya érezhetett minden alkalommal, amikor az ingét levette, ebből a titokzatos sebhelyből származott, amelyről senkinek nem volt tudomása. Ekkor a laikus testvérnek eszébe jutott, hogy korábban valamely könyvben már olvasott „egy imát (ima-2), amely a mi Urunk szent válláról szólt, amelyen a súlyos keresztfa terhe mély sebet nyitott, melyen keresztül láthatóvá vált Krisztus három szent csontja, és amely mérhetetlen fájdalmat okozott a szent Megváltónak. Ha pedig Pio atya saját testén viselte Krisztus szentséges sebeit és szenvedésének minden fájdalmát, akkor az is lehetséges, hogy Pio atya testében érezhette a Krisztus vállán ejtett seb fájdalmát is.”
Forrás: Pio atya világa 1. Etalon Kiadó 2011
https://tiszta-szivvel.blogspot.com/2013/02/karol-atya-kapucinus-barat-es-rejtett.html
Boldog Emmerick Anna Katalin misztikus látomásai a keresztútról
1. Jézus vállra veszi a keresztet.
….
Mikor a keresztet ledobták a földre, Jézus letérdelt melléje, átkarolta és háromszor megcsókolta, és megható hálaimát rebegett halkan mennyei Atyjának, az emberiség megváltásának megkezdéséért. Miként a papok a pogány országokban átölelik az új oltárt, úgy ölelte át az Úr az ő keresztjét, az elégtételadói , véres áldozat örök oltárát. A poroszlók azonban egyenes térdeplő helyzetbe rántották őt, és kénytelen volt nagy fáradságosan, csekély és durva segítséggel, a nehéz gerendát jobb vállára venni és jobbkarjával átfogni. Láttam, hogy angyalok segítenek neki láthatatlanul, különben nem bírta volna ezt egyedül megtenni. Ott térdelt, meggörnyedve a súlyos teher alatt. Mialatt Jézus imádkozott, más hóhérok a két latorral foglalkoztak : keresztjüknek a törzstől még külön levő ágait keresztben a nyakukra tették és felhúzott kezeiket szorosan hozzákötözték. Ezek a keresztágak nem voltak egyenesek, hanem kissé görbék; a megfeszítéskor ezeket a törzs felső végére erősítették ; a törzseket a szerszámokkal rabszolgák vitték -utánuk, Most felharsant Pilátus lovasságának kürtje; az egyik lovas farizeus Jézushoz ugratott, aki még ott térdelt drága terhével, és kiáltott: – Most aztán vége a szép beszédeknek! Rajta, szabaduljunk meg végre tőle! Előre, előre! Ekkor felrántották Jézust, és most reánehezedett vállára a kereszt egész terhe, melyet érettünk viselni akart és melyet nekünk a mi szenvedéseinkben utána kell vinnünk az ő szentséges, örök-igaz szavai szerint. ….
Utána jött Urunk és Megváltónk, a keresztfa súlyos terhe alatt meggörnyedve és támolyogva, összekorbácsolva, összeverve, halálosan kimerülve. A tegnapi Utolsó Vacsora óta étlen-szomjan, álmatlanul, folytonos halálos bántalmazás között, a vérveszteségtől, sebektől, láztól, szomjúságtól és a megnevezhetetlen belső kíntól és iszonyattól kimerülve, ingadozva és görnyedten vánszorgott fölsebzett mezítelen lábával. jobbkeze átfogta a súlyos terhet jobb vállán, balkeze mindegyre fáradtan igyekezett fölemelni bizonytalanul lépkedő lába elől a járást akadályozó bő ruhát.
162-163. oldal
Jézus először esik el a kereszt alatt.
… pribékek irgalmatlanul ráncigálták és hajszolták; ekkor az isteni Kereszthordozó a kiálló kövön egész hosszában a földre esett, a keresztfa pedig melléje zuhant. …
Természetfölötti segítséggel Jézus fölemelte fejét. és az ördögi kölykök, ahelyett, hogy segítettek volna neki, megint fejébe nyomták a töviskoronát. Rémes bántalmazások közben ismét talpra rángatták, ismét vállára tették a keresztet, úgy hogy tövisektől megkínzott fejét rettentő helyzetben egészen oldalra kellett hajtania, hogy a széles töviskorona mellett elférjen vállán a nehéz kereszt. Igy támolygott újabb, fokozott kínok közt fölfelé az emelkedő széles utcán.
keresztvivő Jézus és Anyja. – Jézus második elesése a kereszt alatt.
A farizeusok lovagoltak eIöl; mögöttük jött az ifjú a felirattal, és – ó jaj! – néhány lépésnyire utána az Isten Fia, a Szent, a Megváltó! – Ott jött támolyogva és görnyedten az ő szerelmes Fia, Jézus; töviskoronás fejét kínosan hajtva félre a vállát nyomó nehéz kereszttől. A poroszlók a kötelekkel rángatták őt előre. Arca sápadt, véres és zúzott volt, szakálla vértől csapzott és összetapadt. Vérbeborult, beesett szemévél koronájának borzasztó, kusza tövisfonadéka alól komolyan és részvéttel tekintett gyötrődő Anyja felé, és a kereszt terhe alatt elbotolva másodszor roskadt a földre térdére és kezére. 167.oldal
…..
Eközben Urunkat a poroszlók ismét talpra ráncigálták s most a keresztet máskép tették vállára. A törzsre kötözött keresztágak meglazultak, s az egyik már csak úgy lógott hurokján a törzsről ; az Úr most ezt átfogta karjával s így a kereszttörzs is hátul lejebb lógott, közelebb a földhöz. 168.oldal
Jézus hatodik és hetedik elesése és sziklabörtöne.
A menet újra megindult. Jézust ütlegelés és ráncigálás között hajszolták előre keresztjével vállán, a gödrös, köves úton a városfal és a Kálvária közt északi irányban. Majd ismét emelkedik a kígyódzó ösvény a hegynek, déli irányba fordulva. Itt esett el hatodszor szegény Jézus a kereszt terhe alatt; ez igen súlyos, új sebeket okozó esés volt. Ám most még durvábban verték és hajszolták, mint eddig, míg csak föl nem ért a vesztőhely- sziklához. Ott aztán hetedszer roskadt a földre a kereszttel.
Marie-Julie Jahenny XIX. századi breton misztikus látomásai
Marie-Julie Jahenny XIX. századi breton misztikus által kapott magánkinyilatkozatásban olvashatunk a Szent Vállseb tiszteletével kapcsolatban.
A különböző extázisok idején Urunk felfedte Marie-Julie-nak, hogy ennek a Sebnek tisztelete nagy vigasz volt számára és ígéreteket kapcsolt ehhez az áhítatgyakorlathoz.
A Mi Urunk megmutatta neki ezt a tátongó, nyitott sebet és feltárta mélységét: „ E Fájdalom felfoghatatlan gyermekeim szívének!!! (“The Pain is incomprehensible in the hearts of My children!!!) Mennyire tetszik és vigasztal Engem ez az ájtatosság, és milyen gyakran emelkedtek Szívemhez e Sebekkel kapcsolatos imák és nyitották meg az üdvösség útját a pokol felé tartó lelkek számára.” (1878. május 17.) forrás: we are warned the prophecies of marie-julie jahenny pdf
Ígéretek, azoknak akik terjesztik és hűségesek Jézus Szent Vállsebének tiszteletéhez
Ígéretek, azoknak akik terjesztik és hűségesek Jézus Szent Vállsebének tiszteletéhez- Megáldom mindazokat a lelkeket, akik ezt az áhítatot hirdetik: bőséges kegyelmeket adok nekik. (1878. március 29.)
- Ó lelkek, akik szerettek engem, akik ezt az áhítatotgyakorlatot hirdetitek, oltalmam alá veszlek, szeretetem köpenye alatt tartalak benneteket. (1878. március 29.)
- Eloszlatom a sötétséget, amely a szívükbe jön. (1877. december 28.)
- Vigasztalom őket fájdalmaikban. A legnagyobb szenvedéseik közepén fogok jönni, hogy megvilágosítsam őket, hogy megvigasztaljam őket. (1878. február 8. és április 12.)
- Eljövök, hogy megáldjam őket vállalkozásaikban. (1878. március 29.)
- Gyengéd szeretetet adok nekik a Kereszthez. Eljövök hozzájuk, hogy segítsek a haláluk óráján ezzel a kereszttel és bevezetem őket a Mennyei Királyságomba. (1878. április 12.)
- Megédesítem agóniájukat. (1877. december 28.) A halál óráján eljövök. Meg fogom vigasztalni őket az átmenetükben. (1878. február 8.) Különösen a halál óráján eljövök, hogy megadjam az édes nyugalom pillanatát. Azt mondom nekik: Ó, jó és szent lélek, aki terjesztetted ezt az áhítatot tudván, hogy annyira a szívemben van, jöjj, hogy megkapd munkád jutalmát, az áldások gyümölcsét. (1878. március 29.)
- Menedéket nyújtok nekik, segítem őket, megvigasztalok minden lelket, akik törekednek ennek a Szent Sebnek ismertté tételében. A halál óráján megvigasztalom azokat a lelkeket, akik kárpótoltak Engem az áhítatukkal és Seb iránti oly mély és fájdalmas együttérzésükkel. (1878. május 17.)
- „Lásd – mondta Jézus, és rendkívüli gyengédséggel mutatott Szent Sebére –, „minden gyermekem, aki felismerte ezt a Sebet, akik tisztelték, imádkoztak érte, az utolsó napon nagy és nagylelkű jutalmat kapnak. Nem egyszerűen megmutatom, hanem kimondom. Az én Szavam isteni.
forrás: https://www.mysticsofthechurch.com/2015/07/marie-julie-jahenny-breton-stigmatist.html