Különítélet

2020. jún | másvilág

Katolikus egyház katekizmusából

1021 A halál véget vet az ember életének, mint olyan időnek, amely lehetőséget adott a Krisztusban megnyilvánult isteni kegyelem elfogadására vagy elutasítására. [606] Az Újszövetség az ítéletről elsősorban a Krisztussal a második eljövetelekor való végső találkozás távlatában beszél, de többször állítja azt is, hogy minden egyes ember a halála után közvetlenül megkapja cselekedeteinek és hitének jutalmát. A szegény Lázár példabeszéde, [607] Krisztus szava a kereszten a jobb latorhoz, [608] valamint az Újszövetség más szövegei [609] beszélnek a lélek végső sorsáról, [610] ami az egyes emberek számára különböző lehet.

1022 Az egyes emberek haláluktól kezdve megkapják örök fizetségüket halhatatlan lelkükben az életüket Krisztushoz mérő különítéletben, hogy tisztulás által [611] vagy közvetlenül bemenjen a mennyei boldogságra, [612] illetve közvetlenül örökre elkárhoztassa magát. [613]

“Életed estéjén a szeretet alapján leszel megítélve.” [614]

forrás: https://archiv.katolikus.hu/kek/kek00946.html#N122

Az ítélet helye

Mária Natália nővér naplójából
Jézus többször elvitt az ítélet helyére. Legutóbb egy igen bűnös lélekért imádkoztam. Lelkiatyám kérésére megkérdeztem, megmenekült-e? Jézus látnom engedte, hogyan folyt le az ítélet e lélek fölött. Arra számítottam, nagy dolgokat fogok látni, de nem láttam semmit. Csak képekben tudom elmondani, amit átéltem. Figyeltem az említett lelket, amint az ítéletre ment, mellette őrangyala és a sátán. Jézus isteni fenségében várta. Nem az Atya ítél. Az igazságtétel, néma csendben zajlik le, egy pillanat alatt. A lélek előtt lepereg élete. Jézus szemével látja azt, és megjelennek rajta a pettyek, fekete pontok vagy foltok. Ha a lélek kárhozatra méltó, semmi bánat nincs benne, Jézus szótlan marad, a lélek elfordul Tőle; a sátán akkor megragadja a lelket, s azonnal elhurcolja. Legtöbbször azonban Jézus mérhetetlen szeretettel kinyújtja kezét és megmutatja azt a helyet, amelyet a lélek az örök dicsőségben megérdemelt. Majd így szól: ”Menj be!” Akkor a lélek magára húz egy leplet, a tisztítóhelyen szemlélt lepelhez hasonlót. – A leplek színe sokféle lehet, a fehértől egészen a feketéig, s már megy is a tisztítóhelyre. A Szűzanya kíséri, vigasztalja; vele van őrangyala is. Az el nem kárhozott lélek nagyon boldog, hiszen látta helyét az örök dicsőségben.
A Szűzanya nincs jelen az ítélet minden szakaszánál; mielőtt az ítélet bekövetkezne, közbenjár Szentséges Fiánál a lelkek üdvéért, mint valami védőügyvéd, védelmezi a lelkeket. De amikor az ítélet megkezdődik, már szótlan, csak kegyelme sugárzik a lélekre. S az ítélet tulajdonképpeni pillanatában a lélek egyedül áll Jézussal szemben. Viszont amikor a megérdemelt színű leplet magára veszi, a Szűzanya ismét mellette van, és a tisztítóhelyre kíséri. A Szűzanya szinte állandóan a tisztítóhelyen időzik, árasztja megmentő és enyhet adó kegyelmeit. A tisztítóhellyel kapcsolatban ugyan sokszor beszélnek tűzről, de én nem láttam semmiféle tüzet. A tisztulás helye ez, de a boldogságé is egyben. A lelkek ott várakoznak, örömmel várják az örök boldogságot. A boldogságon van a hangsúly, nem a szenvedésen. – Az említett bűnös lélek megmenekült a kárhozattól.

A földi élet érdemei és következményei

Sziénai Szent Katalin: DIALÓGUS c. könyvéből; Szent István Társulat 1983.

forrás: https://szeretetlang.blog.hu/2017/07/03/szienai_szent_katalin_dialogus_reszletek_1_resz 

(Az Úr szavai:) …A szentek is valamennyien megszenvedtek, az egyik ettől, a másik attól. Én engedtem és engedem meg ezeket a szenvedéseket azért, hogy a lélekben gyarapodjék a kegyelem és az erény. Ők is ugyanúgy bűnben születtek, mint ti, ugyanolyan eledellel táplálkoztak, mint ti, én pedig ugyanaz az Isten vagyok, aki akkor voltam. (…) tudok, akarok és segítek is annak, aki akarja, hogy segítsek neki. Az akarja az én segítségemet, aki kijön a folyóból és a hídon jár, azáltal, hogy követi az én Igazságom tanítását.

Nincs tehát mentségük, mert a vád elhangzott és én szüntelenül feltárom előttük az igazságot. Ha nem javulnak meg, amíg idejük van rá, a második vád, a halál pillanatában elítéltetnek. Akkor az én Igazságom így fog kiáltani: “Ébredjetek halottak, jöjjetek az ítéletre!”  azaz te, aki halott vagy a kegyelem számára és így, halottként érkeztél meg a testi halálba, kelj fel és jöjj a legfőbb Bíró elé igazságtalanságoddal, hamis ítéleteddel és a hit kioltott világosságával. Meggyújtottan kaptad ezt a világosságot a szent Keresztségben, de te kioltottad a gőg és a szívbéli hiúság szelével ; ezekből készítettél vitorlát azoknak a szeleknek, melyek üdvösségeddel szemben fújtak, sőt, önszereteted vitorlájával még növelted is önbecsülésed szelét.
Önakaratoddal a világi örömök és méltóságok folyamában sodródtál, a törékeny test valamint az ördög ösztökéjét és kísértéseit követted. Önakaratod vitorlája által az ördög a híd alatti úton vezetett, ami egy rohanó folyó és így önmagával együtt az örök kárhozatba vitt. (D. 76) 

Az Úr színe előtt

A második vád a bűnös felé – ó drága leányom – abból a tényből következik, hogy elérkezett utolsó percéhez a halál pillanatához, amikor nincs több orvosság, hanem megjelenik a lelkiismeret férge, amely  mint mondtam , megvakult az önszeretettől. Most, a halál pillanatában, látván, hogy kezeim közül nem képes kibújni, ez a féreg látni kezd és ezért siránkozva rágja önmagát, mert felismeri, hogy a saját bűne vitte ily nagy bajba.

Ha a léleknek volna világossága arra, hogy beismerje és megbánja bűnét  nem a pokol büntetése miatt, ami bűnét követi, hanem mert engem bántott meg, aki a legfőbb és örök Jóság vagyok , még irgalmat találna. De ha a lélek (…) jobban bánkódik a saját kárhozata, mint az én megbántásom miatt, akkor az örök kárhozatra jut.

Akkor ugyanis, az én igazságosságom kegyetlenül vádolja majd a lelket, mind az igazságtalansága, mind a hamis ítélkezése miatt! És nem csupán azért az általános igazságtalanságáért és ítélkezéséért, ami általában minden cselekedetében megnyilvánult a világban, hanem sokkal inkább amiatt a konkrét igazságtalanság és ítélet miatt vádolja, amit az utolsó pillanatban követett el, azaz amikor feltételezte, hogy a saját nyomorúsága nagyobb az én irgalmamnál. Ez az a bűn, amely nem nyer bocsánatot sem itt, sem odaát, mert ezzel a lélek nem akarja, hanem megveti irgalmasságomat. Valamennyi bűn között, amit csak elkövettek, ezt tekintem a legsúlyosabbnak. Ezért volt annyira utálatos előttem Júdás kétségbeesése: /mely/ súlyosabb bűn volt, mint hogy elárult. Hamis ítéletük miatt lesznek vádolva, tehát azzal, hogy a saját bűnüket nagyobbnak tételezték fel, mint az én irgalmasságomat; és ezért az ördögök büntetését kapják és velük együtt gyötrődnek mindörökké.

De vádolva lesznek az igazságtalanságért is, mivel jobban bánkódnak a saját káruk, mint az ellenem elkövetett bántás miatt. (…) Látod tehát, hogy igazságtalanságot követnek el, és az előbbiekkel együtt eléri őket is a büntetés, mert megvetették irgalmasságomat. Igazságosan adom át őket annak a kegyetlen szolgálónak, ami az érzékiség, és annak a kegyetlen zsarnoknak, aki az ördög: az ő rabszolgái lettek ezek a lelkek épp az előbb említett szolgáló, az érzékiség által; átadom őket, hogy miként együtt vétkeztek, együtt is bűnhődjenek és szenvedjenek. (D.77)

Mater Vincentia és a tisztítótűz

A soproni Orsolyita zárdában élt teljes alázatban egy stigmatizált nővér (1852-1902), aki éppen alázatossága miatt, amely a sírig elkísérte, az 1940-es évekig ismeretlen maradt. Az alábbi kis bejegyzés az ő tisztítótűzzel kapcsolatos megtapasztalásairól szól. -  a...

Szent Schäffer Anna és a tisztítótűzben szenvedő lelkek

Szent Schäffer Anna (1882-1925) német származású stigmatizált misztikus engesztelő, III.rendi ferences.  XVI. Benedek pápa 2012-ben szentté avatta. Annában apostoli tűz lobogott. Szenvedése, béketűrése Krisztus iránti szeretetből és a lelkek megmentése utáni vágyból...

Neumann Teréz és a tisztítótűzben szenvedő lelkek

Therese Neumann, más néven Konnersreuthi Neumann Teréz (Konnersreuth, 1898. április 9. – 1962. szeptember 18.) a legismertebb női stigmatizált volt.  Teréz sokat imádkozik és vállal szenvedést a tisztítótűzben szenvedő lelkekért, s mondja is, hogy már sokat közülök...

Emmerick Anna Katalin és a tisztítótűzben szenvedő lelkek

A segítségnyújtás szükségessége és különböző formái Szomorú, hogy most oly kevéssé segítünk a szenvedő lelkeknek. Pedig a nyomorúságuk oly nagy, és magukon nem tudnak segíteni. Ha pedig valaki imádkozik értük, valamit szenved értük, alamizsnát ad értük, az azonnal a...

Szent Charbel és a tisztítótűzben szenvedő lelkek

Egy alkalommal Charbel atya rengetegszer keresztet vetett magára... Az egyik testvér megkérdezte tőle: – Mesterem Charbel atya! Szokásával ellentétben miért sokszorozza meg ma ennyire a keresztvetést? Talán valami nagy haszna van, ha ezt csinálja? Charbel atya...

A Rózsafüzér HATÁSA a tisztítótűzben szenvedő lelkekre

Oltáriszentségről nevezett Franciska anya Nagy haszonnal lehet imádkozni a rózsafüzért, vagyis olvasót is a megholtak enyhülésére. A tisztítóhelybeli lelkek jól tudják ennek hathatósságát. Az  Oltáriszentségről nevezett Franciska anyának életleírásában olvassuk, hogy...

Szeretetláng és a tisztítótűzbeli lelkek

  A Szeretetláng lelki naplóból idézve: A Szűzanya szavai: „Az Üdvözlégybe foglaljátok bele ezt a kérést: Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! (IV/36) Megadom azt a kegyelmet, hogy bármikor Szeretetlángomra hivatkoztok és három Üdvözlégyet...

Maria Simma és a tisztítótűzben szenvedő lelkek

Emmánuel nővér interjúja Maria Simma-val (Sonntag. Vorarlberg. Kb. 1988)    Néhány hónappal ezelőtt nagy érdeklődéssel olvastam egy könyvet a tisztítótűzben szenvedő lelkekről. Nagyon megrémített, mert egészen aktuális tanúságtételeket közölt, egyébként pedig igen jól...

Kézirat a Purgatóriumról – G. nővér beszámolója

Egy szerzetesnő és egy tisztítótűzben szenvedő lélek különleges beszélgetése. A szöveg egyházi jóváhagyással rendelkezik. 1873 novemberében a franciaországi Valognes ágostonrendi kolostorában élő Marie de la Croix nővér hosszas sóhajtozásra lett figyelmes. Rémülten...

Schouppe Ferenc S.J.: A pokol

A pokol c. könyv A pokolról szóló könyv, Schouppe Ferenc S.J. francia jezsuita atya könyve. Az atya dogmatikus teológiát és szentírás tudományt tanított. Pdf letöltés „Van pokol és én benne vagyok! “— e szavak hangzottak annak ajkáról, aki már ott volt. (Részlet A...

„Ne gondoljon többé saját magára, ne foglalkozzék magával. Ez önszeretet, semmi több. Egészen nyissa meg szívét a kegyelemnek, kapcsolódjék Jézushoz, és ne fecsérelje drága idejét annak vizsgálgatására, hogy miért ez meg miért az. A Jóisten nagy kegyelmeket szán önnek, amint annak is, akit jóságában önhöz küldött, hogy amit kíván, közölje önnel. Imádja Isten terveit, de ne akarja átlátni azokat.”

— Kézirat a Purgatóriumról

másvilág

Címkék