Ne szeressétek a világot, sem azt, ami ebben a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete, mert minden, ami a világon van, a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet kevélysége. Ez nem az Atyától, hanem a világtól van. Ez a világ elmúlik, és elmúlik a kívánsága is. De aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké. János első levele 2,15:18
***
Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol moly és rozsda emészt, ahol a tolvajok betörnek és lopnak. Gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem moly, sem rozsda nem emészt, és ahol tolvajok nem törnek be és nem lopnak. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is.
A test világossága a szem. Ha tehát a szemed jó, egész tested világos lesz, de ha a szemed rossz, az egész tested sötét lesz. Ha pedig a benned lévő fény sötétség, mekkora lesz akkor a sötétség!
Senki sem szolgálhat két úrnak; mert vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy tiszteli az egyiket, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.
Ezért azt mondom nektek: Ne aggódjatok az életetekért, hogy mit egyetek, se a testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több az élet az ételnél, a test pedig a ruhánál? Nézzétek az ég madarait: nem vetnek, nem aratnak, csűrökbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem értek ti sokkal többet ezeknél? Ki az közületek, aki aggodalmaskodásával képes az életkorához egyetlen könyöknyit hozzátenni? És a ruha miatt miért aggódtok? Nézzétek a mezők liliomait, hogyan növekszenek: nem fáradoznak és nem fonnak; mégis, mondom nektek: még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül. Ha pedig a mezei füvet, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, Isten így felöltözteti, mennyivel inkább titeket, kishitűek? Ne aggódjatok tehát és ne mondogassátok: ‘Mit együnk?’, vagy: ‘Mit igyunk?’, vagy: ‘Mibe öltözködjünk?’ Mert ezeket a pogányok keresik. Hiszen tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van. Ti keressétek először az Isten országát és annak igazságát, és mindezt megkapjátok hozzá. Ne aggódjatok tehát a holnapért; a holnap majd aggódik önmagáért. Elég a napnak a maga baja. Mt 6,19:34
***
Abban az időben, amikor Jézus tanított, valaki megszólalt a sokaságból: „Mester, szólj testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!” Ő így válaszolt neki: „Ember, ki hatalmazott fel engem, hogy bírátok legyek, és elosszam örökségteket?” Majd a tömeghez fordult: „Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete”.
Példabeszédet is mondott nekik: „Egy gazdag embernek a földje bőséges termést hozott, így okoskodott magában: Mit tegyek? Nincs hová gyűjtenem a termésemet. Tudom már, mit teszek: lebontom csűreimet és nagyobbakat építek, oda gyűjtöm majd a termést és minden vagyonomat. Aztán majd elégedetten mondom magamnak: Ember, van elég vagyonod, eltart sok évig. Pihenj, egyél, igyál, és élvezd az életet! Ám az Isten így szólt hozzá: Esztelen, még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél? Így jár az, aki kincset gyűjt magának, ahelyett hogy Istenben gazdagodnék!” Lk 12,13-21
***
Mi haszna van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke kárát vallja? Mit is adhatna az ember cserébe a lelkéért? Eljön ugyanis az Emberfia Atyja dicsőségében, angyalai kíséretében, és megfizet mindenkinek a tettei szerint. Mt 16,26-27
***
Hiszen semmit sem hoztunk erre a világra, és nem is vihetünk el semmit. Ha ennivalónk és ruhánk van, elégedjünk meg vele! Aki meg akar gazdagodni, kísértésbe esik: az esztelen és káros kívánságok kelepcéjébe, amelyek romlásba és kárhozatba döntik az embert. Minden baj gyökere ugyanis a kapzsiság, így azok, akik a pénz után sóvárogtak, eltávolodtak a hittől; és így bajba keveredtek. Te azonban, Isten embere, menekülj ezektől! Törekedjél inkább igaz lelkületre: életszentségre, hitre, szeretetre, türelemre és szelídségre! Küzdj az igaz hit győzelméért! Szerezd meg az örök életet, hiszen erre kaptál hivatást, és erről tettél számos tanú előtt hitvallást.1Tim 6,2c-12
***
Ha kimondod akkor a gonoszra az ítéletet,
ragaszkodj joghoz és igazsághoz!
Vigyázz, hogy az el ne csábítson bő ajándékkal,
és tetemes vesztegetés meg ne hajlítson!
Ne kívánd birtokolni az aranyat,
és ne áhítsd a gazdagság támasztékát,
hogy az emberek el ne jöjjenek érte éjjel! Jób 36,17-21
***
Semmit sem használ a gazdagság a harag napján, a becsületesség azonban megóv a haláltól. Péld 11,4
***
Ne törd magadat gazdagság után, és mérsékeld élelmességedet! Péld 23,4
Ne emeld szemedet olyan javakra, amelyek a tieid nem lehetnek, mert azok szárnyra kapnak, mint a sas, és az ég felé elröpülnek. Péld 23,5
***
Jobb a szegény, akinek útja feddhetetlen, mint aki görbe utakon jár, mégha gazdag is. Péld 28,6
***
A szilárd férfiú bőséges áldást kap, aki a gazdagságot hajszolja, nem marad büntetlen. Péld 28,20
***
A férfi, aki siet meggazdagodni, és másokra irigykedik, nem tudja, hogy utoléri majd a
***
De jaj nektek, gazdagok, mert megkaptátok vigasztalástokat! Lk6,24
***
Rajta, gazdagok, jajveszékelve sírjatok a rátok törő nyomorúság miatt! Vagyonotok oda, ruhátokat megette a moly. Aranyotokat és ezüstötöket belepte a rozsda, és ez a rozsda tanúul szolgál ellenetek, és megemészti testeteket, mint a tűz. Vagyonotokat gyarapítottátok még az utolsó napokban is. Nos, a bér, amelyet a földeteket learató munkásoktól levontatok, felkiált, és az aratók szava felhatolt a Seregek Urának fülébe. Bőségben éltetek a földön és tobzódtatok, hizlaltátok szíveteket a leölés napjára. Az igazat elítéltétek, megöltétek, s ő nem tanúsított ellenállást. Jakab levele 5,1:5
***
Sose hagyatkozz a vagyonodra, s ne mondd hetvenkedve: elég javam van. Ne kívánság és vagyon szabja meg utadat, szívednek ösztönös vágyait ne kövesd. Ne kérdezd hencegve: „Ki parancsol nekem?” Mert az Úr nem késik, hogy észre térítsen. Ne mondd: „Vétkeztem és mi bántódás ért?” Mert az Isten tovább bírja kitartással. És a bocsánatot ne vedd oly biztosra, hogy bűnt bűnre halmozz annak tudatában. Ne mondd: „Olyan nagy az Isten irgalma, hogy tengernyi bűnöm is elnézi.” Igaz, hogy irgalmas, de ha kell, haragszik, és a bűnös ellen fordul indulata. Halogatás nélkül térj hát az Úrhoz, megtérésed napját ne halaszd későbbre, mert az Úr haragja váratlanul kitör, és elragad az ítélet napján. Ne hagyatkozz csalfán szerzett kincseidre, a haragnak napján nem veszed hasznukat. Sirák fia 5,1:8
***
Antal nem riadt vissza attól, hogy — ahol szükségesnek látta — kendőzetlenül kimondja az igazságot. Egy temetés alkalmával fölkérték, hogy mondjon beszédet egy gazdag emberről, akinek kapzsiságát és fösvénységét mindenki ismerte. Ellentétben azokkal a könnyelmű szónokokkal, akik az elhunytnak olyan erényeit szokták dicsérni, melyekkel az nem rendelkezett, Antal a Szentírás e helyéről beszélt: ,,Ahol a kincsed, ott van a szíved.” Befejezésül pedig ezt mondta: ,,Hogy pedig lássátok, hová juttatja az embert kapzsisága, tudjátok meg, hogy ez a halott a pokol tüzébe került, szívét pedig pénzes ládájában lehet megtalálni!” Mint mondják, a rokonok kinyitották a ládát, és abban a pénz alatt egy meleg, dobogó szívet találtak.
Padovai Szent Antal életéből (https://archiv.katolikus.hu/szentek/0613.html)
***
Hogy viszed át gazdagságodat a halál szűk kapuján min nem kel át semmi más csak a lélek (Padovai Szent Antal – A szó mely éget filmből vett idézet)
***
“Nézd, drága lélek, mekkora szégyen a gazdagságot szerető nyomorult ember számára az, hogy nem követi a saját természetének irányítását, hogy megszerezze a Legfőbb és Örök Jót! Istent formál magának a gazdagságból. Biztos jele ennek, hogy jobban bánkódik a földi vagyon és gazdagság elvesztése miatt, minthogy elveszít Engem: az örökkévaló Gazdagságot. Ha jól megfigyeled, a földi életben minden baj a gazdagság rendetlen vágyából és akarásából ered. Ebből származik a gőg: mert az ember a legnagyobb akar lenni, az igazságtalanság önmagával és másokkal szemben,
a fösvénység, amely pénzsóvárságában nem törődik azzal, hogy meglopja a testvérét. Ebből ered a felebarát testének és idejének áruba bocsátása, ebből ered a torkosság, és a sok rendetlenül megevett étel miatt a szemérmetlenség. Ha az embernek nem volna mit költenie, nem jutna ilyen nyomorúságba. Hány gyilkosság, mennyi harag és gyűlölködés származik a gazdagság utáni vágyból! Reménységük azonban hiábavaló, mert anélkül, hogy észrevennék, tönkremennek, vagy ebben az életben veszítik el a gazdagságukat (mert Én így rendelkezem a lelkük érdekében), vagy a halálban. És legkésőbb akkor megismerik, hogy a gazdagság hiábavaló volt, és elmúlt, hogy nem örökkévaló, miként a lélek élete. A gazdagság ugyanis elszegényíti és megöli a lelket, kegyetlenné teszi az embert önmaga iránt, elveszi tőle végtelensége méltóságát, és lealacsonyítja. Vágyát ugyanis egy véges dologba: a vagyonba veti, ahelyett, hogy Rám vágyódna, aki maga vagyok a Végtelen Jó. Elveszíti érzékét az erény íze és a szegénység illata iránt, és a pénz szolgája lesz. Kielégíthetetlenné válik, mert önmagánál kisebb dolgot szeret, hiszen az anyagi világ lett az ember szolgálatára teremtve, és nem az ember amannak a szolgálatára. Mennyi veszélynek és szenvedésnek teszi ki magát az ember, csak hogy nagy gazdagságot szerezzen, és utána méltóságban és élvezetek közepette éljen a földön! Szívével és érzületével elmerül a pénz megszerzésébe, és sok súlyos dologgal megterheli a lelkiismeretét. Terhe idővel annyira nehézzé válik, hogy a lelke már nem képes szárnyalni alatta, és majd nem lesz képes átmenni vele a szűk kapun (a mennyországba). Úgy látszik azonban, nem látja romlottságát, mert vak, és már ebben az életben a pokol zálogát ízleli. Szenvedése épp olyan nagy mértékű, amekkora mértékű szeretettel birtokolja a földi dolgokat. Elveszíti a felebarátai szeretetét, és nem törődik azzal, hogy bármilyen erényt is megszerezzen. Pedig nincs nyelv, mely képes lenne elmondani e világ gazdagjainak szenvedéseit, és ők mégsem akarják felismerni kárhozatukat.”
Sienai Szent Katalin: Dialógus (forrás: https://metropolita.hu/2009/04/sienai-szent-katalin-dialogus-istennel-a-gazdagokrol-reszlet/)
***
Az Isten Fia szól a menyasszonyához és ezt mondja: ,, Légy nagyon óvatos a testőrökkel.” A menyasszony így felel: ,, Miért?” Az Úr így válaszol: Mert a világ négy szolgát küld hozzád, akik csapdát állítanak neked. Az első a kincseidről való gondoskodás. Amikor eléd áll ezt mond neki: A gazdagság múlandó, minél több van belőle annál többről kell számot adni. Ezért nem törődöm velük, mert nem maradnak tulajdnosuknál, hanem cserbenhagyják. A második szolga a gazdagság elvesztése és a veszteség melyet a megszerzett javak elvesztése okoz. Így felelj neki: Aki a gazdagságot adta az is vette el tőlem. Legyen meg az Ő akarata! forrás: Szent Brigitta: Mennyei kinyilatkoztatások, Ötödik könyv, Négy kísértés.
***
Minél több dolog után hajszolódik az ember, s minél többhöz ragaszkodik, annál többet veszít el. A Mennyországért kell dolgozni. (Szent Bernadett)
***
Minden elmúlik, mégpedig gyorsan elmúlik! Ne aggodalmaskodjunk annyit olyan dolgokért, amelyeknek egy nap véget kell érniük. Azokra törekedjünk, amik soha nem érnek véget… (Kézirat a purgatóriumról)
***