Szent Fausztina nővér látomása a mennyországról

2020. jún | mennyország

777 (187) 1936.11.27. Ma lélekben a mennyben voltam, s láttam azt a felfoghatatlan szépséget és boldogságot, ami a halál után vár ránk. Láttam, ahogy minden teremtmény szünet nélkül tiszteletet és dicsőítést tanúsít az Úr iránt. Láttam, mily nagy a boldogság Istenben, amely kiárad minden teremtményre, s őket is boldogítja, majd a boldogságból fakadó valamennyi dicsőítés és magasztalás visszaáramlik a Forráshoz, behatol Isten mélységébe, szemlélve belső életét – az Atya, a Fiú, és a Szentlélek életét – amit soha senki felfogni vagy kikutatni nem tud.
778 A boldogságnak ez a Forrása saját lényében változatlan, bár mindig új, minden teremtmény részére boldogságot sugároz. Most tudom megérteni szent Pált, aki azt mondta: ,,Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív fel nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik szeretik őt.” – Isten megismertette velem azt az egyedüli dolgot, ami végtelen értékkel bír előtte. Ez pedig Isten szeretete. Szeretet, szeretet, még egyszer szeretet. – Semmi sem hasonlítható a tiszta (188) szeretet egyetlen tettéhez. Milyen felfoghatatlan kegyelemben részesíti Isten azt a lelket, aki Őt őszintén szereti. Ó, boldog lélek, aki már itt a földön élvezi az Ő különös kegyelmét. Ezek a kicsiny, alázatos lelkek.
779 Isten általam felismert nagy fenségét rangsoruk és a kegyelem fokozatai szerint dicsérik az égi lelkek; midőn Istennek ezt a hatalmát és nagyságát láttam, nem borzalom vagy félelem járta át a lelkem, nem, nem – egyáltalában nem. Lelkemet béke és szeretet töltötte el, s minél jobban megismerem Istent, annál jobban örvendek annak, hogy ilyen az Isten. Annak is végtelenül örülök, hogy Ő olyan nagy, én pedig ilyen kicsiny vagyok. Éppen azért, mert ilyen kicsiny vagyok, hordoz a kezében, s tart a Szívén.
780 Ó, Istenem! Mennyire sajnálom azokat az embereket,
akik nem hisznek az örök életben. Oly erősen imádkozom
értük, hogy az irgalmasság egy sugara érje őket is, és hogy
Isten atyai keblére ölelje őket. Ó, Szeretet, ó, királynő!
781 A szeretet nem ismer félelmet. (189) Áthatol az Isten trónja előtt őrködő angyali karokon. A szeretet semmitől sem fél. Eléri Istent, elmerül Benne, mint egyetlen Kincsében. A keruboknak, akik tüzes karddal őrzik a mennyországot, nincs felette semmilyen hatalmuk. Isten tiszta szeretete, milyen nagy és páratlan vagy! Ó, ha a lelkek megismernék hatalmadat!

„Csakis azért tegyen bármit, hogy a Jóistennek kedvében járjon. Bármit tenne, előbb egy pillanatra szálljon magába, hogy meglássa, tetszeni fog-e Istennek, amire készül. Mindent Jézusáért! Nagyon szeresse őt!”

— Kézirat a Purgatóriumról

Címkék