Szenvedés idején

2020. ápr | elmélkedés

A fenyítés az atyai szeretet jele (Zsid 12,4-12)

Mert még nem álltatok ellen véretek ontásáig a bűn ellen vívott harcban,
és elfelejtettétek a vigasztalást, amely nektek, mint fiaknak szól:

»Fiam, ne vesd meg az Úr nevelő fenyítését,
és ne csüggedj el, ha büntet,
és megostorozza minden fiát,
akit magához fogad« (Péld 3,11-12G)

Neveltetésetek érdekében szenvedtek. Mint fiakkal, úgy bánik veletek Isten, s melyik fiú az, akit apja nem fenyít meg? Ha kimaradtatok a fenyítésből, amelyben mindenki részesült, akkor fattyak vagytok és nem fiak! Ezenkívül ha a testi apáink megfenyítettek minket, és tiszteltük őket, vajon nem kell-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk? Mert apáink kevés napon át, tetszésük szerint fenyítettek meg minket, ő pedig azért, ami segítségünkre van, hogy az ő szentségében részesedjünk. A fenyítés a jelenben nem látszik ugyan örvendetesnek, inkább elszomorítónak. Később azonban azoknak, akik általa megedződtek, az igazságosság békeszerző gyümölcsét adja. 

A szenvedés értelme Jób 36,15

Megmenti a szenvedőt szenvedése által,
és megnyitja fülét a szorongatással.

Téged is kiragad a szorongatás torkából;
tágasság lép helyébe, szűkösség nélkül,
s amit asztalodra raknak, tele lesz kövérséggel.

A lemondás jutalma. Mk10,28

 Ekkor Péter megszólalt: „Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged.” Jézus így válaszolt: „Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap, most ezen a világon otthont, testvért, anyát, gyermeket és földet – bár üldözések közepette –, az eljövendő világban pedig örök életet. Sokan lesznek elsőkből utolsók és utolsókból elsők.”
***

 A te kereszted

  Szalézi Szent Ferenctől :

 Ha minden angyal, a világ minden lángelméje

tanulmányozta volna,
mi válik hasznodra ebben vagy abban a helyzetben,
miféle szenvedés,
kísértés vagy fájdalmas veszteség,
nem találhattak volna hozzád illőbbet,
mint azt, ami ért.
Isten örök Gondviselése
kezdettől fogva kigondolta,
hogy ezt a keresztet saját Szívéből
értékes ajándékként neked adja.
Mielőtt elküldötte volna,
mindentudó szemével megszemlélte,
isteni értelmével átgondolta,
bölcs igazságosságával megvizsgálta,
szerető irgalmával átmelegítette.
Mind a két kezével megmérte,
hogy egy milliméterrel se legyen nagyobb,
egy milligrammal se nehezebb a kelleténél.
Azután megáldotta szent nevével,
fölkente kegyelmével,
beléje lehelte vigaszát,
és még egyszer rád és bátorságodra pillantott.
Így most egyenesen az égből jön feléd,
mint Istennek hívása,s könyörülő szeretetének ajándéka,
hogy egészen önmagaddá légy,
és Istenben megtaláld beteljesülésedet.

 ***

Részlet Kempis T.: Krisztus Követése c. műből

 Igazságos és  mindenkor dicséretre méltó Atya: eljött az óra, hogy próbára vettessék a te szolgád. Szeretni való Atya, méltó, hogy ebben az órában  valamit szenvedjen érted a te szolgád. Örökké tisztelendő  Atya, ütött az óra, amelynek elérkezését öröktől fogva eltervezted, hogy egy kis időre külsőképpen elbukjék a te szolgád, de belsőleg mindig veled éljen. Valameddig semmibe vegyék, megalázzák és megfogyatkozzék az emberek előtt, szenvedés, betegség törje meg, hogy az új nap hajnalán újra föltámadjon veled, és mennyei dicsőségbe öltözzék. Szent Atya, te rendelted és akartad így, az lett, amit kiszabtál. Mert kegyelem  az a te barátod  számára, hogy a világban szenvedhet  és zaklattatást állhat ki teérted: bárakárhányszor, bárakárki kezétől engeded, hogy az megessék. A te elhatározásod, a te gondviselésed nélkül s ok nélkül semmi sincs a földön. Jó nekem, Uram, hogy megaláztál, hadd tanuljam  rendeléseidet, és elvessem magamtól szívemnek minden fölfuvalkodását és kevélységét. Hasznomra van az, hogy szégyen  borítja arcomat, így inkább nálad keresek majd vigasztalást, mint az emberek között. Mert megtanultam  ebből a te kifürkészhetetlen ítéletedtől való félelmet, ki az igaz embert együtt ostorozod a hamissal, de nem  méltányosság és igazság nélkül. Hála neked, hogy nem  könyörültél azon, ami rossz  bennem,  hanem  keserves csapásokkal sújtottál, megsebesítve, falak közé zárva kívül és belül. Nincs, aki megvigasztaljon, mind azok között,  akik az ég alatt vannak, csak te, Uram, Istenem, lelkek mennyei orvosa, aki megsebesítesz és meggyógyítasz, az alvilágba vezetsz  és visszahozol. Fegyelmező  kezed rajtam, és még a vessződ is okulásom. Íme, kedves Atyám, kezedben vagyok én, javító vessződ alatt meghajolok, üsd a hátamat és a nyakamat, hogy görcsös akaratom  akaratodhoz hajlítsam. Tégy kezes és alázatos tanítványoddá, amint tenni szoktad, hogy mindenben kívánságod szerint járjak-keljek. Magamat s mindenemet  megjavításra neked ajánlom, jobb itt dorgáltatnom, mint a másvilágon. Te mindent tudsz és számon tartasz, semmi sem  marad rejtve előtted az ember lelkiismeretében. A jövendő  dolgokat tudod, mielőtt megvalósulnak, nincs szükséged rá, hogy valaki tanítson vagy figyelmeztessen arra, ami a világban történik. Te tudod, mi szolgál előmenetelemre, és mekkora zaklatásra van szükségem, hogy a bűnök rozsdája letisztuljon rólam. Tégy velem  a te kedves jó akaratod szerint, és ne utáld meg bűnös életemet, senki jobban és világosabban nem  ismeri  azt, mint egyedül te. Add meg nekem  Uram, hogy tudjam, amit tudnom kell, azt szeressem, amit szeretnem kell, azt dicsérjem, ami neked leginkább tetszik, azt becsüljem,  ami előtted drága, s vessem meg azt, amit a te szemed szennyesnek lát. Ne engedd, hogy a szemnek külső  látása szerint ítéljek, sem  hogy az avatatlan emberek fülének hallása szerint nyilatkozzam, hanem  igaz ítélettel tegyek különbséget láthatók  és szellemiek között, s a te tetszésedet, akaratodat keressem  mindig mindenek fölött. Az emberek szimata gyakran megcsalódik, amikor  ítéletet kell mondani, evilág barátai is csalódnak, amikor annyira szeretik azt, ami látható. Miben lesz attól jobb az ember,  ha a másik ember nagyobbnak tartja? Csalatkozó a másik csalatkozót, hiú a hiút, vak a vakot, tökéletlen  a tökéletlent csapja be, ha dicsőíti, s ha  alaptalanul dicséri,  igazat szólva, inkább meggyalázza. Mert azt mondja az alázatos Szent Ferenc: ki-ki annyi, és nem több amennyit a te szemedben ér.

  ***

1531-ben, amikor a súlyos gondokkal küzdő Juan Diegóhoz így szólt a Szűzanya: “Semmi ne riasszon, semmi ne aggasszon és semmi ne szomorítsa el az arcodat s szívedet. Hát nem vagyok-e én a te Anyád? Nem állsz-e az én árnyékomban, a védelmemben? Nem tártam-e ki föléd eddig is védelmező palástomat?”

  ***

Vianney Szent János írásából

 Ó, milyen édeset ízlelnek a szenvedésben azok a lelkek, akik egészen Istenhez tartoznak! Olyan ez, mint az ecetes-víz, amelybe sok olajat öntenek. Az ecet mindig ecet marad, de az olaj enyhíti az erejét, szinte alig lehet érezni már. Nem messze innen, egy szomszédos plébánián élt egy kisfiú, aki teljesen ágyhoz volt kötve, annyira beteg és elesett volt. Azt kérdeztem tőle: „Kedves kicsikém, nagyon sokat szenvedsz?” Ezt válaszolta: „Nem, plébános úr, ma már semmit sem érzek a tegnapi szenvedéseimből, és holnap semmit sem fogok már érezni a mai fájdalmaimból.” „Ugye szeretnél egészséges lenni?” „Nem, mert, mielőtt beteg lettem, gonosz voltam, s újra az lehetnék. Ezért olyannak akarok maradni, amilyen most vagyok.”    Ennek a kisfiúnak a szenvedése biztosan ecet volt, de az olaj felemelte őt. Ezt mi nem tudjuk megérteni, mert túlságosan földhözragadtak vagyunk. Azok a gyerekek, akikben Isten szelleme lakozik, megszégyenítenek bennünket. Ha a Jóisten keresztet küld nekünk, engedetlenek leszünk, panaszkodunk és morgunk. Olyan érzékenyek vagyunk mindazzal szemben, ami éppen csak érint bennünket, hogy legszívesebben mindig vattába csomagolva szeretnénk élni. Arsi plébános
***

 Galgóczy Erzsébet: A nagy titok

 A  beteg arcán béke, nyugalom,

És feje felett a falon
Selyemre hímzett, különös szavak.
Középütt nagy betűkkel ez: “SZENVEDNI”,
És körötte virágok közé rejtve:

 “KELL…. TUDOK… SZABAD”.

 Elmondja, ha értelmét kérdezed,

A szíve mennyit lázadt, vétkezett,
Míg csak azt tudta, hogy szenvedni ,,kell”.
Elébe állt az elkerülhetetlen,
És látta, hogy nem menekülhet el,
Nem használ könny és keserű miért,

 Hogyha “szenvedni kell, szenvedni kell”.

 Azután lassan elcsendesedett,

S megtanulta, hogy szenvedni lehet
Békén a keresztfára feltekintve,
Nem úgy , mint eleinte.
Hisz a tövisek áldást rejtegetnek,
Halálba hullt mag gyümölcsöt terem.
S mint akit szent szó erősített meg,
Vallotta már merészen,mosolyogva:

 Tudok, tudok szenvedni Mesterem!

 Ma már többet tud:”Szenvedni szabad”.

Ma már énekel a kereszt alatt.
Mert földi vak szemek ha nem is látják,
Az övé látja: szenvedni kiváltság
Krisztussal, Krisztusért! És ma már tudja,
Hogy a tövises út a Krisztus útja.
Nem is kíván mást,csak menni,amerre
Mestere lábnyomai látszanak
Szívében zeng a diadalmas ének,
Hogy szenvedni szabad, szabad!

 Nincs gát, nincs akadály, nincs tilalom!

 Ezért ragyog a különös írás,

A nagy titok fölötte a falon.
Amíg szemem csodálja csendesen,
Szívem mélyén egyért esedezem.
Hisz a tövisek senkit sem kímélnek,
Előbb,vagy utóbb tűzbe veti a Mester,
Úgy akarja hitünket edzeni.

 “SZENVEDNI KELL… TUDOK… SZABAD!”

 Nehéz órákban kipróbált szavak…

 Oh Mesterem,

Úgy szeretném …a végén kezdeni!
Szeretlek Jézusom, szeretlek Tégedet,
Szeretni nem szűnöm jóságos Szívedet,
Soha nem múlik el egyetlen percem,
Melyben feledném, hogy szeretlek Téged.
Hajnal hasadtakor, szemem ha felnyitom,

 Szám első sóhaja: Szeretlek Jézusom!

 (Szolnok, 1935.ápr.28)
***

  Részletek Marie de la Croix: Kézirat a purgatóriumból

Mi  az  élet ahhoz  a  naphoz  képest,  amelynek  nem  lesz  alkonya  a  választottak  számára, vagy  ahhoz  az  éjhez  képest,  amelynek  nem  lesz  hajnala  a  kárhozottak számára?!

 1874. június    Jegyezze  meg:  a  vihar,  amely  feltámad,  hogy  megtépázza  a  lelket,  hamar  el  is múlik.

 Ha  viszont  öröme  van,  főleg  olyan  öröme,  amit  az  ember  időnként  Isten szolgálatában  ízlel,  fogadja  alázattal  és  hálával,  és  gondoljon  arra,  hogy  a  föld nem  a  nyugalom  hazája,  hanem  a  számkivetés,  a  fáradozás  és  mindenféle szenvedés  helye.  Marie de la Croix 1880/3

 A  földi szenvedések,  fájdalmak  érdemszerzők,  el  ne  vesztegesse  őket;  mindenek felett pedig  szeressen!  A  szeretet  sok  bűnt  eltöröl,  és  segít  elkerülni  is  azokat,  hiszen az  ember  nem  akarja  megbántani  azt,  akit  szeret;  ezért  a  lélek,  aki  igazán szereti  Jézust,  szüntelenül  ügyel,  és  mindent  kerül,  ami  isteni  tekintetét sérthetné.       Marie de la Croix 1880/3 

 

 

 

A  testi  és  lelki  szenvedés  Jézus  barátainak  osztályrésze,  míg  a  földön tartózkodnak.  Minél  jobban  szeret  Jézus  egy  lelket,  annál  inkább  részesíti  a fájdalmakból,  amelyeket  irántunk  való  szeretetből  elviselt.  Boldog  az  ily kiváltságos  lélek!  Mennyi  érdemet  szerezhet!  Ez  a  legrövidebb  út  a  mennybe. Ne  féljen  hát  a  szenvedéstől;  ellenkezőleg,  szeresse,  hiszen  közelebb  viszi ahhoz,  akit  szeret.  Nem  mondtam-e  már,  hogy  a  szeretet  megédesíti  azt,  ami  – mivel  nem  szeret  eléggé  –  nagyon  keserűnek  tűnik?  Annak,  hogy  a  lélek hamar  bensőségesen  egyesülhessen  Jézussal,  a  biztos  eszköze  a  szeretet,  de  a szenvedéssel  párosult  szeretet. Marie de la Croix 1881

***

Pio atyától:

„Jézus ismételten mondja nekem: „Ne félj, én szenvedést adok neked, de erőt is adok hozzá. Azt akarom, hogy a lelked mindennapos és rejtett vértanúsággal tisztuljon és próbáltassék meg. Ne csodálkozz rajta, ha megengedem az ördögnek , hogy gyötörjön, a világnak, hogy undorítson, s a számodra legkedvesebb személyeknek, hogy kínozzanak téged; mert semmi sem tudja legyőzni azokat, akik az én szeretetemért hordozott kereszt alatt nyögnek, és akiknek én magam sietek segítségére.”

Pio atyától: 11. állomás: Jézust a keresztre szegezik. – „A Kálvária hegyén azok a szívek laknak, akiket az égi Vőlegény kedvel. Ó, mennyire boldognak kell tartanod magadat, ha erőfeszítéseket tehetsz azért, hogy mindig ott időzzél, hűségesen és szerelmesen ott lakozzál, hogy imádhasd ezen a hegyen a megfeszített Krisztust már ebben az életben, mert így biztosíthatod teljes bizonyossággal azt, hogy a másik életben is imádhatod a megdicsőült Jézust!”

***

Életfelajánlás lelki naplóból idézve:

Szűzanya: Gyermekeim amikor nagy testi vagy lelki szenvedés ér benneteket és azt nagy önátadással fogadjátok az mérhetetlen kegyelmek forrása lehet. Kifizethetitek egész életetek bűneit mulasztásait s ha adósságaitokat már kifizettétek akkor további türelmes szenvedéseitekkel a megátalkodott bűnösök megtérését is kieszközölhetitek és megdicsőítitek Istent. Az elfogadott szenvedéseitek által megmentett, megtért lelkekből még szentek is lehetnek. Amikor a szenvedés keresztje rátok nehezedik legyen az betegség vagy lelki szenvedés, gondoljatok arra hogy csak földi zarándokok vagytok. Sokkal nagyobb boldogság vár reátok, mint amennyit türelmes szenvedésetekkel megérdemelnétek. “Szem nem látta, fül nem hallotta” boldogság állapotában fürdik majd a lelketek egy örökkévalóságon át. Bármilyen szenvedésteli is legyen a földi élet, az nagyon rövid és hamar véget ér. Szenvedve is örvendezzetek, mert ti biztos cél felé haladtok, és utatok végén vár rátok Édesanyátok gyöngéd ölelése és a teljes Szentháromság örök szeretete. Gyermekeim apostoli kiválasztottságra hívlak benneteket, hogy mások bűneiért elszenvedjétek a lelki vértanúságot, hogy jó szívvel meghozott életáldozatotok árán Isten kiönthesse irgalmassága áradatát. Gondoljatok csak arra, szeretett gyermekeim, hogy a lelkek mérhetetlen sokaságát menthetitek meg az örök kárhozattól, ha türelmesen hordozzátok Szent Fiam keresztfájából azt a kis szálkát melyet nektek adott, hogy Édesanyátok kezét fogva Ti is részt vegyetek a megváltás munkájából. Gyermekeim a szenvedést ne kérjétek de mindig alázatos önátadással fogadjátok el, azt amit az Úr felétek nyújt. Édes Gyermekeim, égjetek a buzgóságtól, égjetek a segíteni akarástól, a bűn rabságában élők szenvedéséért!

Jézus: Életáldozatot hozó gyermekeim! Minél több megaláztatás ér egy lelket ezen a földön, annál inkább növekedik az eljövendő élet dicsősége.

Gyermekeim, még a legnagyobb megpróbáltatások idején is határtalan bizalommal fogjátok meg Édesanyátok kezét. Velem együtt menjünk, menjetek Jézusotok Szentségi Szívéhez, Aki a ti erősségetek a földi zarándoklástokban.

***

Szent Fausztina nővér lelki naplójából idézve:

Azt mondta  nekem  az Úr: ,,Gyermekem, legjobban  szenvedéseidben  tetszel  nekem.  Fizikai  vagy  erkölcsi szenvedéseidben  ne  keresd a teremtmények  részvétét,  leányom.  A minél jobban megszereted  a szenvedést,  annál  tisztább lesz szereteted irántam.
 

,,Ha sokat szenvedünk, sok  alkalmunk  van bebizonyítani Istennek,  mennyire  szeretjük  Őt. Ha kevesebb  a szenvedés, kevesebb  alkalmunk  van  erre. Ha pedig egyáltalán  nem szenvedünk  szeretetünk  se  nem  nagy, se  nem  tiszta.  Isten kegyelmével  eljuthatunk  aztán  odáig,  hogy  a  szenvedés  gyönyörré változik  részünkre,  mert a  szeretet előidézheti  ezt a  tiszta lelkekben.’

Egyetlen  ár  van,  amiért  megvehetjük  a  lelkeket  –  ez az  ár:  az  én  kereszthalálom  szenvedéseivel  egyesített  szenvedés.

351   (147)  Ó,  Istenem, mily  édes Érted szenvedni. Szenvedni a szív legtitkosabb zugában, a  legrejtettebb helyen.  Rejtve  égni, mint észrevétlen áldozat, mely  tiszta, mint  a  kristály,  vigasz  és részvét nélkül.

342 (143) A szenvedés a legnagyobb kincs a földön. – Ez tisztítja meg a lelket. A szenvedésben ismerjük meg az igaz barátot. Az igazi szeretetet a szenvedés hőmérőjével mérik. 343 Jézusom, köszönöm Neked a napi apró kereszteket, szándékaim megakadályozását, a közösségi élet terhét, szándékaim rossz 120 értelmezését, a mások által okozott megaláztatásokat, az elszenvedett rideg bánásmódot, az alaptalan vádaskodást, a gyenge egészséget és a kimerültséget, a saját akaratomról való lemondást, az énem megtagadását, az elismerés hiányát mindenben, s minden tervem megakadályozását. Köszönöm Neked, Jézus, a benső kínokat, a lélek érzéketlenségét, a félelmet és bizonytalanságot, a sötétséget és belső homályt, a kísértéseket és különféle megpróbáltatásokat, azokat a kínokat, amelyeket nehéz kifejezni, főleg azokat, melyeket senki sem ért meg, a halál óráját, benne a harc nehézségét és keserűségét.

***

Mária Natália nővér lelki naplójából idézve:

A szenvedések elviseléséről: ”Találkozzatok Velem minden pillanatban. a szenvedések óráiban is. Mondjátok Nekem: „Köszönöm, áldott légy! Legyen, ahogy akarod!” Ennél többet embertől nem kívánok. Többet ér, mintha reggeltől estig ostorozná magát valaki.” MN

Soha nem kapunk akkora szenvedést amit ne tudnánk elviselni, Jézus mindig megadja a hozzá tartozó kegyelmet ami ahhoz szükséges hogy elviseljük.

 

– Add nekem a kegyelmet, hogy szeressem a szenvedést, úgy, mint Te, Uram!
– Add nekem a kegyelmet, hogy úgy hordozzam a keresztet, amint Te viselted, Uram!”
– Add nekem a kegyelmet, hogy mindenkor felismerjem és teljesítsem akaratodat,
   Veled egyesüljek, és Téged mindig és mindenben megdicsőítselek, Uram!
   Mária, Jézus Anyja és az én lelkemnek Anyja, taníts engem arra,
   hogy a szenvedést, és a benső életet szeressem. Ámen.” MN
***

Szenvedni annyi mint diadalt aratni, Óh hány éles vasnak kell rajtunk faragni, Míg méltók nem leszünk, hogy az ég királya Beállítson majdan szobros csarnokába. Babits Mihály

***
Az Örök Bölcsesség mondja nekünk, hogy a bolondok száma végtelen. „Ez azért van” mondja Monforti Szent Lajos, „Mivel azoknak a száma, akik nem ismerik a Kereszt értékét, végtelen, és mégis viselniük kell azt ennek dacára. Meg kellene borzonganod a boldogságtól – mondja – mivel a Kereszt, amelyet viselsz, egy olyan drága ajándék, amely felébresztené a szentek irigységét, ha azok tudnának irigykedni.” (Az Örök Bölcsesség szeretete, 97. oldal).

Jótettek egyesítése Jézus érdemeivel

A keresztény misztikában gyakran előforduló felhívás, hogy egyesítsük napi cselekedeteinket, imáinkat Jézus érdemeivel és áldozatával és így ajánljuk fel azt Szűzanyán keresztül a mennyei Atyának, mert csakis ebben a formában lesz engesztelő értéke és így szerezhetünk...

Szűz Mária – bűnösök menedéke

Mária a történelem folyamán számtalan módon bizonyította, hogy megoltalmazza azokat akik kérik Őt. Isten Anyja, a Világ Győzelmes Királynője, a Magyarok Nagyasszonya, Mennyei Pátrónánk, és kegyelem szerinti Édesanyánk pártfogásába veszi még a legnagyobb bűnösöket is....

Fájdalmas rózsafüzér elmélkedés

A fájdalmas rózsafüzér titkaihoz kapcsolódó elmélkedések Boldog Emmerich Anna Katalin látomása alapján. 1. TITOK - Aki érettünk vérrel verejtékezett   Körülbelül kilenc óra volt, mikor Jézus a tanítványokkal a Getszemáni-kertbe érkezett. A földön sötét volt, az...

A rózsafüzér ereje

Lúcia nővér gondolatai: Egy 1957. december 26-án folytatott beszélgetésben Lúcia nővér a következőket mondta: „Nézze atya, a Boldogságos Szűz Mária ezekre az utolsó időkre, amiben mi élünk, a rózsafüzér imádkozásának különleges hatékonyságot szerzett. Olyan...

Menetközben – rózsafüzér

Az idő véges! Óriási lehetősége van minden földön élő embernek. Van ideje, amivel gazdálkodhat! Lehet érdemeket gyűjteni, növekedni erényekben, és lelkeket menteni! Miután lejár a kiszabott idő és az Igazságos Bíró elé kell állnunk mindez a lehetőség megszűnik! Tehát...

Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön

Ne szeressétek a világot, sem azt, ami ebben a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete, mert minden, ami a világon van, a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet kevélysége. Ez nem az Atyától, hanem a világtól van. Ez a világ...

Tanácsok szentektől

A  Jóisten  ugyanúgy  elfogadja,  ha  a  tisztítóhelyen  lévő  valamennyi  lélekért  tesz valamit, mintha egyetlen  lélekért tenné,  ha ön úgy  irányítja a szándékát.  (KP) A szentmise  után a keresztút a  legjobb  imádság.  (KP) Egy jó  tanács!  A keresztút. (KP)...

A halál órája – az idő véges!

Testi halálunkat követően mindannyian megkapjuk a következő kérdést:  Mit tettél a drága idővel, ami rendelkezésedre állt?Az idő helyes kihasználásáról: Csak az örökkévalóságban fogjátok felismerni, mit kezdtetek az életetekre kiszabott idővel: éveitekkel,...

„Ó, nagyon szeresse Jézust! Bármi elképzelhetőnél erősebben ragaszkodjék hozzá. Ragaszkodjék szíve minden erejével, hogy egyedül az ő szent szerelméért éljen! Jézus szeretetéért szeressen mindenkit, akivel együtt él és akivel kapcsolatban áll. Merje magát odaadni értük kedvességben, imádságban, önmegtagadásban, figyelmességben. Minél jobban szereti egy lélek Jézust, annál jobban szereti embertársait.”

— Kézirat a Purgatóriumról

Címkék