- A Jóisten ugyanúgy elfogadja, ha a tisztítóhelyen lévő valamennyi lélekért tesz valamit, mintha egyetlen lélekért tenné, ha ön úgy irányítja a szándékát. (KP)
- A szentmise után a keresztút a legjobb imádság. (KP)
- Egy jó tanács! A keresztút. (KP)
- Egyszerre sokakért is felajánlhatja a zsolozsmát, ha ügyel, hogy mielőtt elmondaná, úgy irányítsa a szándékát, mintha mindegyikükért külön imádkozhatna. Így mindegyiküknek ugyanannyira javára válik, mintha csakis érte mondta volna. (KP)
- Jól teszi, ha Szent Mihályhoz imádkozik, és másokat is erre biztat. Halála óráján boldog az az ember, akinek bizalma van néhány szentben, hogy védelmére keljenek Isten előtt ama rettenetes pillanatban. (KP)
- Csakis azért tegyen bármit, hogy a Jóistennek kedvében járjon. Bármit tenne, előbb egy pillanatra szálljon magába, hogy meglássa, tetszeni fog-e Istennek, amire készül. Mindent Jézusáért! Nagyon szeresse őt!(KP)
- Minden iránt váljék közömbössé, a Jóistent kivéve. Íme, így jut el a tökéletesség csúcsára, ahová Jézus hívja. (KP)
- A kimerültségtől egyáltalán ne féljen. Ha Istenről van szó, érte mindent áldozzon fel!(KP)
- Tegye gyakorlattá Isten jelenlétét és a szándék tisztaságát. (KP)
- Ha jól akar készülni a szentáldozásra, szeressen előtte, szeressen hálaadás közben, szeressen mindenkor.(KP)
- Tagadja meg lelkét, szemét, nyelvét; ez sokkal kedvesebb lesz a Jóisten előtt, mint a testi vezeklések, amelyek sokszor saját akaratunkból származnak. (KP)
- Úgy gondoljon Istenre, mint édesapára, kedves barátra, drága hitvesre. (KP)
- Szíve gyengédségét egyedül Jézusnak öntse ki, neki teljesen, teljesen! (KP)
- Nagyon szeresse a Jóistent! Mily boldogok a lelkek, akik ezt a kincset birtokolják! (KP)
- Megteheti, hogy négykor kel és a többiekkel azonos időben fekszik, hacsak nem nagyon beteg. Biztosítom, nem fog megártani; egy félóra nem nagy dolog, de épülésére szolgál.(KP)
- Senkihez ne menjen panaszkodni csekélységek miatt, még az elöljáróhoz se. Az apró szenvedéseket tartsa meg magának és Jézusának; neki mindent mondjon el. (KP)
- Ne aggódjék túlságosan az egészségéért. A Jóisten mindig ad majd elég erőt, hogy szolgálni tudja.(KP)
- Legyen nagyon hűséges minden kegyelmi indításhoz.(KP)
- Úgy kezdjen minden napot, mintha még semmit nem tett volna, de soha ne engedjen a csüggedésnek. (KP)
- Minden pillanatban vizsgálja magát, vizsgálja a szívét, hogy lássa, kedvében jár-e a Jóistennek. Azt is vizsgálja meg, nem tesz-e olyasmit, amivel fájdalmat okozhat neki. Íme, ez vonja mindinkább önre a jóságos Jézus áldott tekintetét.(KP)
- Annyira szeresse a Jóistent, hogy idővel kellemes lakhelyre leljen szívében, ahol, hogy úgy mondjam, megpihenhet. Hadd mondja el önnek a jóságos Jézus minden bánatát, amit nap mint nap okoz neki a világ, ön pedig tanúsítson iránta annyi szeretetet, hogy megvigasztalódjék.(KP)
- Egy kis fohász is oly sokat jelent számunkra. Felüdít, mint egy pohár hideg víz a szomjazót.(KP)
- Szeressen mindenkit, de senkibe se helyezzen teljes bizalmat, mert Jézus akar egyetlen nagy bizalmasa lenni. Mindent érte és mindent egyedül érte! (KP)
- Minden tettét Isten jelenlétében vigye véghez(KP)
- Nagyon ügyeljen bensőjére, mindenre, amit tesz. Minden órában kérdezze meg magától, elégedett-e önnel a Jóisten,(KP)
- Ne féljen a szenvedéstől. Őbenne bízzék, magában egyáltalán ne. Haljon meg önmaga számára,(KP)
- Egyedül csak Jézus Krisztusért éljen és lélegezzék!(KP)
- A Jóisten legyen egyetlen bizalmasa. Ne panaszkodjék senkinek, egyedül neki.(KP)
- Szeretné, ha gondolna rá; ez azt jelenti, hogy elfoglaltságai ellenére a gondolatai mindig elsősorban rá irányuljanak. Ha valakivel megbeszélnivalója van, előtte mindig pillantson Istenre; egyszóval, egyedül érte éljen és lélegezzék: joga van hozzá, ő az Úr, aki tetszése szerint cselekszik. (KP)
- Isten azt kívánja, hogy mielőtt szentségimádásra megy, elsősorban a szívében imádja őt. Szokjék hozzá a gyakori lelki áldozáshoz is. Bőséges és nagyon üdvös gyümölcseit fogja tapasztalni, ha megfelelő lelkülettel végzi.(KP)
- Soha ne kérjen semmit az egészségével kapcsolatban, de ne utasítsa el, amit adnak. Semmiben se tűnjék nevetségesnek. (KP)
- Készítsen a szívében lakóhelyet Jézusnak, hogy később, mint már mondtam, eljöhessen és megpihenhessen ott. A szentáldozásra is a lehető legjobban készüljön fel. Már előző este gondoljon rá, de főleg reggel, amikor felébred.(KP)
- Ne csak lakóhelyet készítsen Jézusnak, hanem hívja is meg. Hiszen mi haszna, ha valaki szép szobát készít a barátjának, de sohasem hívja, hogy lépjen be? Gyakran hívja hát meg Jézust vágyaival, de főként szeretetével.(KP)
- Váljék annyira összeszedetté, hogy sohase veszítse el Jézus jelenlétét, akkor se, ha nagyon leköti az iskola. Hogy ide eljusson, nagyon ügyeljen bensőjére. (KP)
- Az Eucharisztia olyan legyen önnek, mint a mágnes, amely egyre erősebben vonzza. Vagyis az Eucharisztia legyen egész életének mozgatója. (KP)
- Minden reggel mondjon egy fohászt Urunkhoz, hogy imádja mindazon templomokban, ahol nem törődnek vele. Gondolatban menjen oda, és mondja el neki, mennyire szereti és szeretné kárpótolni azért, hogy magára hagyják. Napjában többször újítsa meg ezt a szándékot. Örömet fog szerezni a jóságos Jézusnak. (KP)
- Ne tápláljon emberi tiszteletet. Legyen mindig nagyon alázatos.Szerettesse meg Istent, amennyire csak tudja. Engedje, hogy az történjék, ami történik; hangtalanul járjon a nagy tömegben, vagy ha elő kell lépnie, tegye egyszerűen, és bízzon mindent Istenre; ne nyugtalankodjék, hogy miután mindent az ő tetszésére tett, sikerül-e a dolog, vagy sem. (KP)
- Egyedül Isten! Istenem és mindenem! Minden elmúlik, mégpedig hamar. A tabernákulum a pihenőhelyem, a szent Eucharisztia az életem, a kereszt az osztályrészem, Mária az édesanyám, a mennyország a reményem. (KP)
- Igen, a Jóistennek kedvére volna, ha reggelinél nem tenne vajat a kenyérre. (KP)
- Kérje hát a jó Jézust, hogy tegye erényekben olyan gazdaggá, amilyennek látni kívánja önt, ám közben továbbra is kövesse a kapott indításokat. Tágítsa ki szívét, mert Jézus mindenekfelett szeretetet kíván látni benne. (KP)
- Amikor szenved, ne panaszkodjék mindenkinek! Nem vigasztalódik meg tőle. Elsőként Jézusnak kellene beszélnie róla, mégis sokszor neki mondja el utoljára. (KP)
- Az Oltáriszentség előtt. Nézze, milyen egyedül van Jézus! Többen lehetnének itt most, ha kicsit több jóakarat lenne bennük. Mégis mekkora a közömbösség… még a szerzetesek körében is! Urunk erre nagyon érzékeny. Legalább ön szeresse e méltatlan lelkek helyett, így kárpótolja a jóságos Jézust a közömbösségükért! (KP)
- Senki kedvét ne keresse tetteivel, egyedül csak a Jóistenét. Mindent érte tegyen, félretéve az emberi tiszteletet, lankadatlanul (KP)
- Nagyon gondosan készüljön a szentáldozásra, a szentgyónásra és a zsolozsmára, vagyis mindenre, ami jobban egyesíti Urunkkal. (KP)
- Ne lankadjon a munkában! Minden napot úgy kezdjen, mintha mindaddig semmit sem tett volna. Az önakaratról, a vigasztalásról és a saját véleményről történő állandó lemondás hosszas vértanúság, de nagyon érdemszerző, és a Jóistennek nagyon tetszésére van. (KP)
- Nagyon hűségesen keresse, mivel járhat Jézusának kedvében. Egyedül csak az ő számára legyen szeme, szíve, szeretete! Bármit tesz, előtte mindig kérjen tőle tanácsot. (KP)
- semmi ne zavarja meg: szenvedés, öröm, siker, kudarc, kegy vagy elutasítás. Egyik se hasson önre a legkevésbé se, hanem Jézus uralkodjék önben teljesen, és lelki szeme szüntelenül őt figyelje, hogy legapróbb kívánságait is észrevegye. (KP)
- Keveset beszéljen és halkan; viszont állandóan beszélgessen Jézusával. (KP)
- így aztán sok, önmagában véve jó cselekedet nem nyer majd jutalmat a végső napon, mivel végrehajtásuk előtt nem ajánlották fel azokat a Jóistennek. (KP)
- „Az Istennek tetsző emberi cselekvést három dolognak kell jellemeznie: őszinteségnek, önzetlenségnek és kitartásnak.” (Vianney Szt. János)
- Nagyon tiszta szándékát, lelkiekre irányultságát és a lelkek iránti jóságát szereti benne legjobban a Jóisten. Mondja meg neki, hogy továbbra is egyre jobban egyesüljön Jézus Szívével. Minél bensőségesebbé válik egységük, annál érdemszerzőbbek lesznek cselekedetei és egész élete a mennyország számára, és annál nagyobb hasznára lesz a lelkeknek. (KP)
- Főként pedig egyetlen indításának se álljon ellen! (KP)
- Minél jobban szereti Jézust a lélek, annál érdemszerzőbbek előtte az imái és a tettei. A mennyben egyedül a szeretet nyer jutalmat. Mindaz, amit más indítékból tesznek, mit sem fog számítani, tehát elvész. (KP)
- Soha ne tekintsen hátra, hogy múltbeli viselkedését vizsgálgassa. Tegye egészen a Jóisten kezébe, és haladjon mindig tovább. (KP)
- Életét két szó foglalja össze: szeretet és áldozat. Áldozathozatal reggeltől estig, de szeretettel! Ha tudná, milyen a Jóisten! Nincs áldozat, amit örömest meg ne hozna, nincs szenvedés, amit készséggel el ne viselne azért, hogy csak egy pillanatra lássa (KP)
- ha szeretne Szent Mihálynak kedvében járni, akkor erősen ajánlja a purgatóriumi lelkekért való áhítatot. (KP)
- A Jóisten sokszor több kegyelmet ad e szenvedő lelkek, mint maguk a szentek közbenjárására. (KP)
- Mindig tartsa rajta lelki szemeit, hogy legapróbb kívánságát is kitalálja. Jézusnak. Előzze meg, hogy örömet szerezzen neki. (KP)
- de legyen okos, és ne vállaljon többet, mint amennyit erővel bír. (KP)
- Azok a lelkek, akik szerették a Szűzanyát és egész életükben hozzá fohászkodtak, sok kegyelmet kapnak tőle a végső küzdelmekben. Ugyanígy azok is, akik Szent Józsefet, Szent Mihályt vagy valamelyik másik szentet tisztelték. Ekkor örül legjobban az ember, mint már említettem, hogy van közbenjárója Isten előtt ama nehéz pillanatban. (KP)
- Az alázatos, önmegtagadó élet kívánatosabb és sokkal biztosabb. (KP)
- Az igazi szentség abban áll, hogy az ember reggeltől estig megtagadja önmagát, áldozatként él, állandóan félre tudja tenni emberi énjét; engedi, hogy a Jóisten tetszése szerint működjék benne és általa; mély alázattal fogadja a jóságából kapott kegyelmeket, elismerve méltatlanságát; amennyire csak képes, megmarad a Jóisten szent jelenlétében; mindent isteni tekintete alatt cselekszik, és azt akarja, hogy tetteinek egyedüli tanúja és egyetlen jutalma Isten legyen; s minden egyéb, amit már mondtam. Ezt a szentséget kívánja és követeli meg Jézus azoktól a lelkektől, akik egyedül az övéi akarnak lenni és az ő életét akarják élni. Minden más csupán illúzió. (KP)
- Ne törődjék azzal, mit fognak mondani önről. A lélek számára nem az az igazi érdem, ha türelmesen fogadja a többé-kevésbé megérdemelt szidást, hanem az, ha a meg nem érdemeltet is türelemmel fogadja, főleg ha úgy marasztalják el, hogy amit csak tehetett, mindent megtett, hogy a lehető legjobban cselekedjék. (KP)
- Komolyan figyeljen arra, hogy egyedül Istenért munkálkodjék. Ne keressen rajta kívül más tanút tetteihez. Ugyanígy mielőtt bármit tesz, vigyázzon, nehogy ilyesmit gondoljon: „ezt azért teszem, hogy elnyerjem ennek a személynek a tetszését”; vagy „ha ezt ilyen módon teszem, az tetszeni fog annak a személynek”. A Jóisten senkinél sem kedveli az efféle emberi okoskodást, önnél még kevésbé. Szándékát mindig egyedül arra irányítsa, hogy Jézusnak – és egyedül neki – legyen tetszésére. Ha ezzel a tettel másnak a tetszését is elnyeri, annál jobb; ha ellenkezőleg: annyi baj legyen! A Jóisten örülni fog; ez legyen az ön számára minden. (KP)
- Ha tudná, mily kevesen cselekszenek egyedül Istenért, mindent egyedül Istenért… Amikor meghalnak és elmúlik vakságuk, lám, mennyire bánni fogják! Bárcsak gondolnának olykor az örökkévalóságra! Mi az élet ahhoz a naphoz képest, amelynek nem lesz alkonya a választottak számára, vagy ahhoz az éjhez képest, amelynek nem lesz hajnala a kárhozottak számára?!
- azokban az áldott pillanatokban gyengédségével engeszteljen a sok hálátlan közömbösségéért; szíve olvadozzék a szeretettől az Ostya-Jézus előtt, elsősorban azokért a papokért, akik ugyanazon kiváltság részesei, mint ő, mégis jeges szívvel bánnak a szent misztériumokkal, oly hidegek maradnak a szeretet e lángolása előtt, mint a márvány, s nincs egy gyengéd szavuk Jézushoz. Istennel való egysége váljék mindennap egyre bensőségesebbé, hogy felkészüljön a nagy kegyelmekre, amelyeket Jézus neki tartogat. (KP)
- Ha valamit tett, utóbb ne fecsérelje az időt azzal, hogy visszatekintve vizsgálgatja, helyesen cselekedett-e, vagy sem. Természetesen mindennap meg kell vizsgálnia tetteit, hogy jobban cselekedjék, ám ez nem mehet lelki nyugalma rovására. A Jóisten szereti az egyszerű lelkeket. Nagy jóakarattal menjen hát hozzá, mindig készen az önfeláldozásra és arra, hogy örömet szerezzen neki. Úgy viselkedjék Jézussal, mint kisgyermek az édesanyjával: bízzék jóságában, minden testi-lelki ügyét helyezze isteni kezébe; azután pedig igyekezzék mindenben tetszésére lenni, és ne törődjék semmi mással. (KP)
- Isten nem veszi annyiba a nagy, hősies cselekedeteket, mint egy egyszerű tettet, apró áldozatot, amely szeretetből fakadt. Olykor egy apró áldozat, amelyről egyedül Isten és a lélek tud, érdemszerzőbb, mint egy nagy, amit elismerés övez. Nagyon lelkinek kell lennie az embernek, hogy ne tulajdonítsa magának, ha megdicsérik. Isten az önmaguktól üressé vált lelkeket keresi, hogy betöltse őket szeretetével. Keveset talál. Az önszeretet nem hagy helyet Jézusnak. Ne hagyjon ki egyetlen lehetőséget se az önmegtagadásra, főleg lelkileg. Jézus kegyelmeket tartogat önnek nagyböjtben; készüljön kettőzött buzgalommal, de főként szeretettel. Mindenekfelett szeresse Jézust! Lám, oly kevéssé szereti a világ, és oly sokat bántja! (KP)
- A Szűzanya nagyon szereti önt; ön is szeresse teljes szívből, és amit csak tud, tegyen meg dicsőségéért. (KP)
- Soha ne keseredjék el! Jézus, ha akarná, néhány óra vagy akár egy szempillantás alatt el tudná juttatni a tökéletesség önnek szánt csúcsára; de nem! Inkább szereti látni igyekezetét, és azt kívánja, hogy ön is lássa és megtudja, mily nehéz és rögös a tökéletesség útja. Legyen nagyon nagylelkű! (KP)
- ám reméli, hogy cserébe áldozatos, odaadott lelket talál önben. Mindenekelőtt nagy szeretetet kíván, s miután megküzdött saját magával, gyengeségeivel, és miután a hit nagy lelkületével cselekedett – nos, akkor a hit átadja helyét a valóságnak. Előbb azonban úgy kell viselkednie, mintha Jézus állandóan jelen volna ön mellett, és ezt szinte természetesnek kell vennie, noha természetfeletti. (KP)
- Az embernek mindennap erőt kell vennie magán, össze kell szednie magát és sokat kell követelnie magától, hogy boldog legyen a Jóisten szolgálatában. (KP)
- Mennyi hasztalan tett, mennyi teljesen hiábavaló nap, Jézus iránti szeretet nélkül, a szándék tisztasága nélkül; mind kárba vész, mivel a menny számára nem fog beszámítani (KP)
- Ön nem úgy irányítja a szándék tisztaságát, ahogy a Jóisten szeretné. Így ahelyett, hogy homályosan felajánlja tetteit, gyümölcsözőbben tehetné ezt, ha pontosabban meghatározná a szándékait. Például amikor ételt vesz magához, mondja: „Jézusom, tápláld lelkemet szent kegyelmeddel, ahogy én most a testemet táplálom”; amikor tanít: „Jézusom, oktasd a lelkemet, ahogy én a gyerekeket oktatom”; amikor arcot, kezet mos: „Jézusom, tisztítsd meg lelkemet, ahogy én a testemet”, és ugyanígy minden jó cselekedeténél. Tegye szokásává, hogy szívből beszélgessen Jézussal mindenkor; hogy ő legyen a mozgatója mindennek, amit tesz vagy mond… ért engem? (KP)
- Soha ne mentegetőzzék. Mit számít, ha hibásnak tartják, amikor nem az? Ha pedig tudja, hogy valamit rosszul tett, alázkodjék meg és hallgasson. Még gondolatban se mentegetőzzék. (KP)
- Ne gondoljon többé saját magára, ne foglalkozzék magával. Ez önszeretet, semmi több. Egészen nyissa meg szívét a kegyelemnek, kapcsolódjék Jézushoz, és ne fecsérelje drága idejét annak vizsgálgatására, hogy miért ez meg miért az. A Jóisten nagy kegyelmeket szán önnek, amint annak is, akit jóságában önhöz küldött, hogy amit kíván, közölje önnel. Imádja Isten terveit, de ne akarja átlátni azokat. (KP)
- Csakis azok a cselekedetek nyernek azonnali jutalmat a mennyben, a purgatórium végigjárása nélkül, amelyeket nagy szeretettel, Isten tekintete alatt hajtanak végre, azzal a szándékkal, hogy az ő szent akaratát teljesítsék. Mekkora a vakság erre vonatkozóan a világban! (KP)
- Lám, mindenki számára befejeződött a lelkigyakorlat, az ön számára azonban nem kell befejeződnie. Folytassa egész évben állandóan a szívében; legbuzgóbb foglalatosságai közepette is mindig legyen egy kis cellája, ahol magába száll, szívtől szívig Jézussal, és ott soha ne veszítse őt szem elől. (KP)
- Lám, minden oly gyorsan elmúlik, vele mi magunk is, s észre sem vesszük! (KP)
- Ó, ha tudná, mennyire jó önhöz Jézus! Szívében sokszor elevenítse fel a válogatott kegyelmeket, amelyekkel megajándékozta! (KP)
- Mi az a pár pillanat, amit át kell élnünk a földön, az örökkévalóság végtelen boldogságához képest? Halálakor nem fogja úgy találni, hogy túl sokat tett! (KP)
- A keresztek, a nagy keresztek, amelyek összetörik a szívet, a Jóisten barátainak jutnak osztályrészül. A minap panaszolta Jézusnak, hogy idén sok szenvedést küldött. Igaz; de miért érzi oly nehéznek e kereszteket? Mert nem szeret eléggé! Ó, még nem végzett a keresztekkel. Ami eddig történt, csupán előjátéka annak, ami önre vár. Nem mondtam-e, hogy mindig szenvedni fog testben vagy lélekben, és sokszor egyszerre mindkettőben? Szenvedések nélkül nincs megszentelődés! Ám ha engedni fogja, hogy a kegyelem szabadon működjék önben, ha Jézus fogja uralni az akaratát, ön pedig engedi, hogy teljhatalmú Ura legyen – akkor nem fogja többé nehéznek érezni a kereszteket, bármily súlyosak legyenek is. A szeretet mindent felemészt majd. Addig szenvedni fog, sokat fog szenvedni, mert a lélek nem egy pillanat alatt jut el odáig, hogy mindentől megszabadulva képes legyen tisztán szeretetből cselekedni. Jézus örömmel szemléli igyekezetét. Ó bárcsak jobban ismernék őt a földön! De nem: elfeledkeznek róla! Legalább ön szeresse, vigasztalja! Igyekezete mind növekedjék, hogy tetszésére legyen! Megállás nélkül fáradozzék azért, hogy hamar olyanná váljék, amilyennek Jézus látni szeretné! (KP)
- Szívét-lelkét veszítse el Istenben, hogy egyedül azért cselekedjék, hogy neki örömet szerezzen. Emelkedjék a föld és egész környezete fölé, hogy elmerüljön szent akaratában. Jusson el oda, hogy soha, egyetlen percre se veszítse szem elől. Ne higgye, hogy ez annyira lefoglalná, hogy ne tudná miatta elvégezni a kötelességeit! Nem; lassacskán meglátja majd, hogy épp ellenkezőleg: a Jézussal leginkább egyesült lélek teljesíti legjobban a kötelességeit is, mivel Jézus cselekszik helyette, akit szeret; mondhatni, immár egy vele. (KP)
- Egyetlen tette, amelyet Jézussal szorosan egyesülve, a szándék tisztaságával felajánl megkönnyebbülésemért, nagyobb enyhülést ad, mint sok szóbeli imádság. (KP)
- Napjában többször ismételje: „Istenem, valósítsd meg bennem terveidet, és add, hogy soha ne akadályozzalak viselkedésemmel. Jézusom, azt akarom, amit te: mert akarod, ahogyan akarod, ameddig akarod!” (KP)
- Soha ne bosszankodjék, se kifelé, se magában. Amennyire teheti, kerüljön mindenféle összeütközést. Ha mégis előfordulna, hogy ügyetlenségből vagy rosszindulatból, teszem fel, nem úgy cselekszik, amint kellene, nos, maradjon nyugodt! Ha egyszer hiba történt, mi értelme bosszankodni, hisz az nem segít. Szinte olyan, mintha kétszer hibázna egy helyett. (KP)
- Ha rendre kell utasítania valakit, aki kisebb vagy akár nagyobb hibát követett el, nagyon gyengéden tegye; olykor szigorúan, ha a hiba megkívánja, de kevés szóval és soha ne indulatosan, mert az ilyen szidás kárára van annak a léleknek is, aki adja, és annak is, aki kapja (KP)
- Az embernek szüntelenül meg kell alázkodnia saját bűnei miatt, és szüntelenül emlékeznie kell rájuk Urunk előtt, szíve keserűségében, ám mások múltját sohasem szabad felemlegetnie.
- Jézus különleges ajándéka, hogy a szent Színek hosszú ideig maradnak önben a szentáldozás után; hálaadással használja hát ki e boldog pillanatokat, amikor – szívtől szívig azzal, akit az egek sem tudnak befogadni – mindent megkaphat. Mennyire szereti Isten szegény teremtményét, amikor annyira megalázkodik, hogy úgy beszélget vele, mint barát a barátjával! Imádja, forduljon hozzá hálaadással, kéréssel, s főként vigasztalja Jézust minden bántásért, amit e boldogtalan időkben elszenved! Annyit bántják a jó Jézust! Ó, nagyon szeresse! (KP)
- Szeresse annyira a Jóistent, hogy ne kelljen ide jutnia, hogy érdem nélküli szenvedések árán tanulja meg szeretetét. A földi szenvedések, fájdalmak érdemszerzők, el ne vesztegesse őket; mindenekfelett pedig szeressen! A szeretet sok bűnt eltöröl, és segít elkerülni is azokat, hiszen az ember nem akarja megbántani azt, akit szeret; ezért a lélek, aki igazán szereti Jézust, szüntelenül ügyel, és mindent kerül, ami isteni tekintetét sérthetné. (KP)
- Sok purgatóriumi lélek számít önre, hogy megszabaduljon szenvedései helyéről. Imádkozzék értük teljes szívéből. (KP)
- „Jézusom – mondja hát neki –, soha semmiféle hálát ne kapjak a földön azért a kevéske jóért, amit teszek! Te egyedül elég vagy nekem!” (KP)
- Gondoljon arra is, hogy nem annyira az imái juttatják az örök lakhely birtokába, mint inkább tökéletes tettei, Jézussal való bensőséges egysége. (KP)
- Kérjen tőle bocsánatot mindezen hibákért, és viselkedjék úgy, mint a gyermek a legjobb édesapával. Ne féljen attól, hogy zavarja őt. Szeretem, ha bizalmat látok a szívében. Mindig azt keresse, hogyan tehet a kedvére, attól kezdve, hogy felébred, egészen estig, s közben soha ne hallgasson saját természete indításaira. (KP)
- Mondja magának mindennap: „Milyen lettem, mióta Jézus oly sok különleges kegyelemmel ajándékoz meg? Milyennek kellene lennem? Milyen lennék, ha mindig készségesen válaszoltam volna?” Javára válik lelkének, ha néhány percig elmélkedik e gondolatokról. (KP)
- Ó, nagyon szeresse Jézust! Bármi elképzelhetőnél erősebben ragaszkodjék hozzá. Ragaszkodjék szíve minden erejével, hogy egyedül az ő szent szerelméért éljen! Jézus szeretetéért szeressen mindenkit, akivel együtt él és akivel kapcsolatban áll. Merje magát odaadni értük kedvességben, imádságban, önmegtagadásban, figyelmességben. Minél jobban szereti egy lélek Jézust, annál jobban szereti embertársait. (KP)
- Mindig magasabbra tekintsen, mint csupán a földi dolgokra. Senki tiszteletét, se barátságát ne keresse soha. Egyedül Jézus az öné, és ő is örökre a magáénak akarja önt. Nem volna túl sok, ha egész szívét neki adná. Szeressen… de egyedül Jézusért… (KP)
- M.L. soha ne veszítse kedvét! Lehetnek nehéz pillanatai, amikor erő vesz rajta a kimerültség, de övé a tabernákulum; nyissa meg lelkét Jézus előtt, és kérje nagy bizalommal világosságát, hogy ő maga is világossága lehessen a rábízott lelkeknek. Jézus szereti őt, s ezt bizonyítani fogja. Viszonzásul soha nem tehet eleget Istenért, aki ily jóságos! (KP)
- Mindeddig sohasem imádkozott úgy, amint Jézus szeretné! Nem figyel eléggé minden indítására! Még szent jelenlétének szemlélését is elég gyakran elveszíti, s ezért nem halad a tökéletesedésben úgy, amint Jézus várná. (KP)
- Tegye szokásává, hogy úgy beszélgessen Urunkkal, mint legjobb, legbizalmasabb barátjával. Ne tegyen és ne mondjon semmit anélkül, hogy meg ne beszélné vele. (KP)
- Legyen egészen Jézusáé! Ne törődjék azzal, mit mondhatnak önről; a gonosz lélek azért nyugtalanítja ezzel, hogy feltartóztassa útján, Jézus pedig azért engedi, hogy elszakítsa mindattól, ami körülveszi. (KP)
- Sokszor gondoljon erre: ha azt akarja, hogy Jézusnak tetszésére legyenek a tettei, mindegyikben legyen egy kis áldozat, aminek ára van; e nélkül nincs benne érdem. (KP)
- Kérdezzen meg minden este, tetszését leli-e önben a Jóisten, és meg fogom mondani. (KP)
- Igaz, hogy Isten kegyelmeit nem lehet kiérdemelni, csak ajándékba kapni; hanem amikor adja, hálával kell fogadnunk és használnunk kell azokat. (KP)
- A szerzetesi léleknél bensőséges lelkület, áldozatos élet és a szándék tisztasága szükséges; íme, ez az élet foglalata. (KP)
- Hacsak teheti, menjen a templom felé, térjen be egy kicsit Jézusához, és öntse ki előtte a szívét. Mondja el neki bánatát, örömét, szenvedését, vagyismindent. Úgy beszélgessen vele, ahogy bizalmas barátjával, atyjával, hitvesével beszélget az ember. Mondja ki iránta érzett minden gyengéd szeretetét; ha pedig nem tud templomba menni, szívében beszélgessen vele. Napközben időről időre engedje, hogy néhány pillanatig átjárja szent jelenléte. Lélekben álljon meg fensége előtt, idézze fel saját nyomorúságát, de az ő jóságát is, és nagy szeretettel adjon hálát érte. Szívében egész nap beszélgethet Jézus Szívével; ezt kívánja és ezt várja öntől immár oly régóta. (KP)
- A jó Jézus elsősorban szeretetet akar látni a szívében: szeretetet, amely tiszta, önzetlen, nagylelkű, nem fél a szenvedéstől, nem a maga örömét keresi, s mindezt egyedül azért, hogy Jézusnak tetszésére legyen. (KP)
- Minden tettét a gyakorlatias hit éltesse! Jézusba és szeretetébe vetett bizalma késztesse, hogy nagylelkűen vállaljon mindent, amit öntől kér! Minden reggel, amikor felébred, mondja Kedvesének: „Jézusom, íme, itt vagyok, hogy teljesítsem akaratodat; mit kívánsz, mit tegyek ma, hogy kedvedben járjak?” (KP)
- Minden áhítatgyakorlatát Jézus jelenlétében végezze, nagy szeretettel. Az ember pontosan annyit tehet a lelkek javára, amennyire egységben van Istennel. (KP)
- Minden elmúlik, mégpedig gyorsan elmúlik! Ne aggodalmaskodjunk annyit olyan dolgokért, amelyeknek egy nap véget kell érniük. Azokra törekedjünk, amik soha nem érnek véget..(KP)
- Jézus azt akarja, hogy minden teremtett dolog fölé emelkedjék, hogy semmiféle kötelék, egy cérnaszál se kösse a földhöz. Már [itt] a választottak életét élje, akik nem tesznek mást, mint élvezik és szeretik Istent, és egészen elveszítik benne önmagukat!(KP)
- Bernadette nagyon gyakran mondta: „a bűnösökért.” Mivel a Szűzanya ezt kérte tőle, sok szenvedést ajánlott fel a bűnösökért és másokat is erre buzdított. (SZB)
- Gyakran tanácsolta, hogy bocsássunk meg. (SZB)
- Megelégedett azzal a szenvedéssel, amit kapott, és azt ajánlotta fel nagy türelemmel és békességgel, és nem kért hozzá többet. (SZB)
- Éjszakánként egyesült Jézussal a szentmisékben. Igyekezett az ágyban olyan mozdulatlanul feküdni, ahogyan Jézus a kereszten. (SZB)
- Ha a kápolna előtt mégy el, és nem tudsz bemenni, bízd meg az őrangyalodat, menjen be helyetted a tabernákulumban lakó Úr Jézushoz, vigye el üzeneteidet. Miután átadta üzeneteidet, lesz ideje arra, hogy utolérjen téged. (SZB)
- Ha az ember nem tud imádkozni, akkor Szent Józsefhez fordul. (SZB)
- Ha az Oltáriszentség előtt vagy, egyik oldaladon ott áll a Szűzanya, aki súgja, hogy mit mondj az Úrnak, a másik oldaladon ott van az őrangyalod és figyelmetlenségeidet jegyzi. (SZB)
- Minél több dolog után hajszolódik az ember, s minél többhöz ragaszkodik, annál többet veszít el. A Mennyországért kell dolgozni. (SZB)
- Ha az ember nem vágyódik semmire, mindig mindene megvan, ami szükséges.
- Az első indulat nem tőlünk származik. A második a sajátunk. (SZB)
- A Szent Szűz olyan gyönyörű, hogy boldogan halnék meg, csakhogy Őt viszontláthassam. (SZB)