„Jobb még életünkben elmélkedni a purgatórium titkos mélységein, mint kitenni magunkat annak, hogy majd halálunk után kelljen fájdalmasan megismernünk! ”
Szent Ágoston
A végső tisztulás, vagyis a tisztítóhely
forrás: Katolikus Egyház Katekizmusa
1030 Akik Isten kegyelmében és barátságában halnak meg, de még nem tökéletesen tiszták, örök üdvösségük felől ugyan biztonságban vannak, de a halál után tisztuláson mennek át, hogy elnyerjék azt a szentséget, melyre szükségük van, hogy a mennyország örömébe beléphessenek.
1031 Az Egyház a választottaknak ezt a végső tisztulását, ami teljesen különbözik a kárhozottak büntetésétől, purgatóriumnak, tisztítóhelynek nevezi. Az Egyház a tisztítóhelyre vonatkozó tanítását főleg a Firenzei [622] és a Trienti Zsinaton [623] fogalmazta meg. Az Egyház hagyománya bizonyos Szentírási helyekre hivatkozva, [624] tisztító tűzről beszél:
„Hinnünk kell, hogy bizonyos kisebb bűnök számára az ítélet előtt van egy tisztító tűz, mert az örök Igazság mondja, hogy ha valaki a Szentlélek ellen káromkodik, az »sem ebben, sem az eljövendő világban« (Mt 12,31) nem nyer bocsánatot. E kijelentésből következik, hogy egyes bűnök ebben a világban, mások az eljövendőben bocsáttatnak meg.” [625]
1032 Ez a tanítás a halottakért való imádság gyakorlatára is támaszkodik, melyről már a Szentírás beszél: „Azért mutatott be (Makkabeus Júdás) engesztelő áldozatot, hogy megszabaduljanak bűneiktől” (2Mak 12,46). Az Egyház az első időktől kezdve tisztelte a halottak emlékét, könyörgéseket ajánlott föl értük, különösen pedig az eucharisztikus áldozatot, [626] hogy megtisztulva eljussanak Isten boldogító színelátására. Az Egyház ajánlja az alamizsnát, a búcsúkat és a vezeklést is az elhunytakért.
„Segítsük őket és emlékezzünk meg róluk. Ha ugyanis Jób fiai megtisztultak atyjuk áldozata által: [627] miért kételkedel abban, hogy a mi áldozati adományaink vigasztalást nyújtanak az elhunytaknak? (…) Ne késlekedjünk tehát segíteni azoknak, akik eltávoztak, és fölajánlani imádságainkat értük.” [628]
Miért érdemes imádkozni a tisztítótűzben szenvedőkért?
- Akik ott vannak „saját magukért már semmit nem tehetnek” (Fausztina nővér naplója), de olyan szenvedéseket élnek át melyhez fogható nincs itt a földön! Az a jog, hogy lehet rövidíteni a büntetésükön csakis a küzdő Egyház részére van fenntartva, azaz a mi részünkre! (még a szentek se tudnak segíteni rajtuk csak mi!) Tehát maga a szeretet és együttérzés az, ami ösztönözhet arra, hogy imák elmondásával, lemondással, böjttel, szentmise felajánlással, gyertyagyújtással nagy segítséget nyújtsunk számukra, különösen ha egyik szerettünk lelke az, aki vélhetően ott tartózkodik. ( ezt nem tudjuk biztosan, de ha már kiszabadult volna akkor se vész kárba az érte elmondott ima és felajánlás, ebben az esetben ezt más kapja meg!)
- Lelki érdemeket, lelki kincseket gyűjthetünk ezáltal. Mind Maria Simma könyvében (Élményeim a szenvedő lelkekkel), mind a Szeretetláng lelki naplóban írva van, hogy aki kiszabadul a tisztulás helyéről a mi közbenjárásunkból, az utána az égből közbenjár majd értünk földi életünk során, és hálával telve fog bennünket várni amikor majd mi érkezünk az örök hazába. Azért ez is egy szívmelengető gondolat, hogy ha kiszabadul általad pl. 1000 lélek, akkor az az 1000 lélek szüntelenül közbenjár érted az Atyánál földi életed során. E nélkül is lehet üdvözülni, de milyen gyönyörű ez az Egyházon belüli szeretetkapcsolat, mely nem vesz tudomást arról hogy a lelkek melyik oldalon tartózkodnak, mert Isten szeretete átjárja a halálon inneni és túli oldalakat egyaránt! Persze 1000 lélek kiszabadításához igen sokat kell tenni, de mi lehet fáradság és mi lehet az a lemondás melyet ne lenne érdemes meghozni érte?
- Ha mi halálunk után nem a mennyországba kerülnénk közvetlenül, hanem a tisztítótűzbe, akkor sokkal többet érnek majd az értünk elmondott imák, hiszen , amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek majd nektek is” Mt 7,2. Ez is szerepel Maria Simma könyvében, hogy aki nem imádkozott szeretteiért annak sokkal kevésbé számít ha őérte imádkoznak. „Aki életében nem sokra becsülte a szentmisét, halála után ha érte ajánlják fel se számít sokat.”
PDF letöltése: Emmánuel nővér interjúja Maria Simma-val (Sonntag, Vorarlberg, kb. 1988)
KAPCSOLÓDÓ BEJEGYZÉSEK
Bethlehemi Szent Mirjam – A szenvedő lelkek vigasztalója
A Keresztre feszített Jézusról nevezett Szent Mirjam (Betlehemi Szent Mirjam) 1846-1878, stigmatizált, kármelita misztikus. A szenvedő lelkek vigasztalója A tisztulásban szenvedő lelkeknek Isten időnként megengedi, hogy észrevetessék magukat a földön olyan emberekkel,...
Szenvedő Lelkek Barátai – Társulat
A Szenvedő Lelkek Barátainak története (angol forrás: Friends of Suffering Souls - rövidítve: FOSS) 1879. augusztus 21-én a Szűzanya megjelent 14 embernek egy ismeretlen plébániatemplomban Knockban, Írország nyugati részén. A Boldogságos Szűz Mária jelenése, Szent...
Mater Vincentia és a tisztítótűz
A soproni Orsolyita zárdában élt teljes alázatban egy stigmatizált nővér (1852-1902), aki éppen alázatossága miatt, amely a sírig elkísérte, az 1940-es évekig ismeretlen maradt. Az alábbi kis bejegyzés az ő tisztítótűzzel kapcsolatos megtapasztalásairól szól. - a...
Szent Schäffer Anna és a tisztítótűzben szenvedő lelkek
Szent Schäffer Anna (1882-1925) német származású stigmatizált misztikus engesztelő, III.rendi ferences. XVI. Benedek pápa 2012-ben szentté avatta. Annában apostoli tűz lobogott. Szenvedése, béketűrése Krisztus iránti szeretetből és a lelkek megmentése utáni vágyból...
Neumann Teréz és a tisztítótűzben szenvedő lelkek
Therese Neumann, más néven Konnersreuthi Neumann Teréz (Konnersreuth, 1898. április 9. – 1962. szeptember 18.) a legismertebb női stigmatizált volt. Teréz sokat imádkozik és vállal szenvedést a tisztítótűzben szenvedő lelkekért, s mondja is, hogy már sokat közülök...
Emmerick Anna Katalin és a tisztítótűzben szenvedő lelkek
A segítségnyújtás szükségessége és különböző formái Szomorú, hogy most oly kevéssé segítünk a szenvedő lelkeknek. Pedig a nyomorúságuk oly nagy, és magukon nem tudnak segíteni. Ha pedig valaki imádkozik értük, valamit szenved értük, alamizsnát ad értük, az azonnal a...
Szent Charbel és a tisztítótűzben szenvedő lelkek
Egy alkalommal Charbel atya rengetegszer keresztet vetett magára... Az egyik testvér megkérdezte tőle: – Mesterem Charbel atya! Szokásával ellentétben miért sokszorozza meg ma ennyire a keresztvetést? Talán valami nagy haszna van, ha ezt csinálja? Charbel atya...
A Rózsafüzér HATÁSA a tisztítótűzben szenvedő lelkekre
Oltáriszentségről nevezett Franciska anya Nagy haszonnal lehet imádkozni a rózsafüzért, vagyis olvasót is a megholtak enyhülésére. A tisztítóhelybeli lelkek jól tudják ennek hathatósságát. Az Oltáriszentségről nevezett Franciska anyának életleírásában olvassuk, hogy...
Szeretetláng és a tisztítótűzbeli lelkek
A Szeretetláng lelki naplóból idézve: A Szűzanya szavai: „Az Üdvözlégybe foglaljátok bele ezt a kérést: Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! (IV/36) Megadom azt a kegyelmet, hogy bármikor Szeretetlángomra hivatkoztok és három Üdvözlégyet...
Maria Simma és a tisztítótűzben szenvedő lelkek
Emmánuel nővér interjúja Maria Simma-val (Sonntag. Vorarlberg. Kb. 1988) Néhány hónappal ezelőtt nagy érdeklődéssel olvastam egy könyvet a tisztítótűzben szenvedő lelkekről. Nagyon megrémített, mert egészen aktuális tanúságtételeket közölt, egyébként pedig igen jól...