Vasárnapi misemulasztás, vasárnapi munka

2022. nov | bűnbánat, szentmise

vasárnapi munka

“Tartsd meg a szombatot, hogy megszenteld azt” (MTörv 5,12). “A hetedik napon szombat van, szent nyugalom az Úrnak” (Kiv 31,15).

Az első teremtés bevégzését megjelenítő szombat helyére lép a vasárnap, mely a Krisztus föltámadásával megkezdett új teremtésre emlékeztet. (KEK2190)

Gondolatok a vasárnapi misemulasztáshoz

Máig emlékszem egy gyerekkori hittanórán elhangzott kijelentésre a hitoktató részéről, mely mélységesen megdöbbentett:

 A vasárnapi (szándékos) szentmise mulasztás halálos bűn. Két dolog miatt döbbentem meg. Az egyik, hogy tényleg ennyire fontos a szentmise? A másik, ha ez tényleg így van, akkor az a számolatlan ember, aki nem jön szentmisére vasárnap, mind elkárhozik? Azt gondoltam akkor, hogy aránytalanul nagy büntetés lenne misemulasztás miatt az örökké tartó poklot szenvedni. Ma már árnyaltabban látom a képet, és látom Isten irgalmának nagyságát, de olyat, ami nem csökkenti igazságosságát. Tehát a szándékos misemulasztás valóban halálos bűn a katolikusok részéről, de hogy ki kárhozik el és ki nem azt egyedül Isten ítélheti meg.

Katolikus Egyház Katekizmusa így ír:

1389 Az Egyház kötelezi a hívőket arra, hogy vasár- és ünnepnapon vegyenek részt az isteni liturgiában [226] és gyónással fölkészülve legalább évente egyszer vegyék magukhoz az Eucharisztiát, lehetőleg a húsvéti időben. [227] Az Egyház nyomatékosan ajánlja a hívőknek, hogy a szent Eucharisztiát vasár- és ünnepnapokon vagy még gyakrabban, akár minden nap vegyék magukhoz.

2180 Az Egyház parancsa meghatározza és pontosabbá teszi az Úr törvényét: “Vasárnap és más kötelező ünnepeken a hívők kötelesek szentmisén részt venni.” [102] “A szentmisén való részvétel kötelezettségének eleget tesz, aki bárhol, katolikus szertartás szerint végzett misén jelen van, magán az ünnepnapon vagy az előző nap estéjén.” [103]

shopping

Gondolatok a vasárnapi munkához

Egy olyan társadalomban élünk, ahol a vasárnapi munka már teljesen természetes. Sokan ekkor intézik el a bevásárlásokat, minthogy a héten ”nincs rá idő”. Piacolás, étterembejárás, elmaradt otthoni vagy munkahelyi munkák befejezése, barkácsolás, rendezkedés, pakolás, kerti munkák végzése. (Ezeket nem bántásból írom, én is ilyen voltam régen)

Szomorú, hogy jámbor keresztény hívek is könnyedén túlteszik magukat a vasárnapi munkatilalom törvényén, mint ha az valami középkori dolog lenne, ami már nem érvényes. Legsúlyosabb és elkeserítőbb helyzet, hogy vannak papok, akik azt tanítják, ha a misén részt vettél, akkor már teljesítetted is a vasárnap megszentelését, nyugodtan csinálhatsz, amit akarsz. Akár dolgozhatsz is, amit amúgy is szoktál. Hivatkoznak arra, hogy Jézus is gyógyított szombaton..stb.. Ezen tapasztalataim késztettek ezen bejegyzés megírására. Nézzük meg mit mond erről a témáról a Szűzanya La Salette-ben és két szent életű pap.

la salette

La Salette üzeneteiből:

Szűz Mária 1846. szeptember 19-én két pásztorgyermeknek jelent meg La Salette-ben.

Egyházilag elismert Mária-jelenés.

Hallgassuk meg a Szűzanya üzenetét úgy, ahogy azt a gyerekek elmondták. – Gyertek közelebb, gyermekeim, ne féljetek. Azért vagyok itt, hogy egy fontos üzenetet mondjak el nektek. Ha népem nem akar engedelmeskedni és keményszívű, kénytelen leszek elengedni Fiam karját. Olyan nehéz az és olyan súlyos, hogy nem tudom már tartani. Milyen régóta szenvedek miattatok! Ha azt akarom, hogy Fiam ne hagyjon el benneteket, szüntelenül kérlelnem kell őt, és ti mindezzel nem törődtök. Hiába imádkoztok, hiába tesztek bármit, sohasem tudjátok kárpótolni a szenvedést, amit értetek vállaltam. Hat napot adtam nektek a munkára, s magamnak tartottam fenn a hetediket, de ti nem akarjátok azt megadni nekem. Ez az, ami Fiam karját oly súlyossá teszi. Ha megromlik a termés, az csak miattatok van. Ezt tavaly megmutattam nektek a burgonyaterméssel, de nem tanultatok belőle. Éppen ellenkezőleg, amikor láttátok, hogy megrohad a burgonya, káromkodtatok és Fiam nevét emlegettétek. A burgonya az idén is meg fog rohadni, és karácsonyra már nem lesz belőle.  

 La Salette-i kilenced imából:

Engedjük, hogy az lsten megszólítson bennünket: igen, a hetedik nap az Istené, aki meg akar szabadítani bennünket a munka kényszerétől, a termelés és fogyasztás ördögi körétől, azt akarja, legyünk tudatában, hogy szabad emberek vagyunk, és ez a szabadság az lsten ajándéka. A hetedik napot azért őrizte meg magának, hogy emlékeztessen: “fiai vagyunk Krisztusban”, a Szentlélek vezetésével (Róm 8,16). Ez a nap helyreállítja szabadságunkat és méltóságunkat, testvérként gyűjt össze bennünket, hogy kiengesztelődjünk egymással! Mit teszünk vasárnapjainkkal?

forrás: Új Ember: La Salette üzenete

Szól az ars-i plébános (Vianney Szent János)

A vasárnapi munka ellen viselt harc 8 évi fáradságába került szentünknek, és ez mégsem sikerült neki telje­sen. Fél évszázaddal később az öregek, megindultan emlékeztek vissza arra, hogy a szent plébános erről, olyan méltatlankodással beszélt a szószékről, hogy egészen beleremegett. Egész élete folyamán, ha a vasárnap megszentségtelenítéséről beszélt, mindannyiszor szent ha­rag nyilatkozott meg szavaiban:

„Egyfolytában dolgoztok, de amit megkerestek, tönkreteszi a testeteket és a lelketeket is. Aki vasárnap dolgozik elmondhatja, hogy eladta lelkét az ördögnek, keresztre feszítette az Urat, megtagadta keresztségét. Örök kárhozatra van ítélve, a semmiért cserébe! A vasárnap az Úr napja, az ő tulajdona! Van-e jogunk beleavatkozni abba, ami az övé? Képes-e kárpótolni a vasárnap megkeresett pénz azért, hogy megszegted Isten törvényét?” – Vianney Szent János könnyezve prédikált olyan tűzzel, hogy a kevés jelenlévő még ötven év múltán is emlegette. De azokat is előbb-utóbb megérintette, akik nem jártak templomba. A jó plébános vasárnap reggelenként kiment a földekre, és akit dolgozni látott, emlékeztette, hogy az Úr parancsa ellen cselekszik.

Fáradhatatlan buzgósággal hirdette azt a három igazságot, amelyet minden kor lelkipásztorának kötelessége az emberek szívébe vésni: hogy létezik a kárhozat, léteznek halálos bűnök, amelyek miatt – ha nem kapunk feloldozást – elkárhozunk; s hogy a vasárnap indokolatlan profanizálása és a szentmise szándékos elmulasztása halálos bűn.

És lám, néhány év elteltével Ars-ban az emberek elkezdtek templomba járni. Megkezdődhetett szentté formálásuk lassú, fáradságos folyamata.

A vasárnapi vecsernye után, addigi szokása ellenére, kiment a szomszédos utakra. Így történt, hogy találkozott egyik hívével aki épp befuvarozta a termést. A tettenért paraszt szégyen­kezve elbújt a szekér mögé. „Kedves barátom ‒ mondta szentünk mély fájdalommal ‒ ön nagyon meg van lepődve, hogy itt talál engem. De tőlem nem kell félnie! De a Jóisten mindig látja önt: Tőle kell félni!” Az esti Szentmisén ki is hangsúlyozta: „A hétköznapi élet fontos szabálya, hogy soha ne tegyünk olyasmit, amit nem tudunk felajánlani Istennek!”

forrás: https://szeretetlang.blog.hu/2020/05/13/az_ars-i_plebanos_vianney_szent_janos_elete_49_resz

Szól Monforti Grignon Szent Lajos atya

Montforti atya erre elérkezettnek látta az időt, hogy Rómába zarándokoljon, s mint Krisztus katonája alávesse magát Krisztus helyettesének, felajánlva neki, hogy külföldi misszóba megy. Búcsúlevelet írt azoknak az egyházközségeknek, amelyekben missziót tartott, amelyet azok oly nagy tisztelettel fogadtak, mint annak idején Szent Pál leveleit az ő egyházközségei. Ezek a missziók oly hatásosak voltak, hogy még száz év múlva is fennmaradtak az általa bevezetett változások. Búcsúlevelét így kezdte: ,,Mivel a szent engedelmesség megtiltja, hogy személyesen beszéljek hozzátok. …. Utána pedig gyakorlati tanácsokat ad nekik a hitélet fenntartására és a bűnök meggátlására, vagy legalábbis kiengesztelésére. Néhány ilyen tanács: Senki se dolgozzék ünnepnapokon. Senki se tartsa nyitva üzletét, jóllehet tudom, hogy pékek, mészárszékek és zsibárusok megteszik ezt, meglopva így Istent. Azért kérem a hal árusokat, a mészárosok feleségeit és a többieket, adjanak továbbra is jó példát az egész városnak, és így gyakorolják, amit a misszió alatt tanultak.

 

Hét bűnbánati zsoltár

bűnbánati zsoltárok (lat. septem psalmi poenitentiales): a 6., 31., 37., 50., 101., 129. és 142. zsoltár, melyek központi gondolata a →bűnbánat és a bocsánatért könyörögés. Legismertebb közülük az 50. (Miserere), mely nagyböjti időben a →zsolozsma napi imádsága. - A...

Amit a szentmise-szándékról tudni érdemes!

 1. Mi a miseszándék? Miseszándéknak azt a szándékot nevezzük amelyre a pap a szentmisét felajánlja, vagy amelyre a hívek a szentmise felajánlását kérik. A miseszándékot latinul intenciónak nevezzük. 2. Mit kérünk, amikor szentmisét mondatunk? Amikor szentmisét...

A szentmise – az ars-i plébános

A szentmise Isten műve Minden jó cselekedet együttvéve sem ér föl a szentmiseáldozattal; mert a jó cselekedet az ember műve, a mise pedig Isten műve. Ehhez hasonlítva a vértanúság semmi. A vértanúság az ember áldozata, amelyet élete árán készít az Istennek, a mise az...

Szentmiséről – Barsi Balázs atya

Válogatás Barsi Balázs atya szentmisével kapcsolatos beszédeiből. Előkészület A Szentlélek hívása A hiteles liturgiáról

Szentmise misztikus szemmel

Szentmise értékei

A kép nem festmény, hanem egy valódi (autentikus) fénykép! Egy különleges kegyelem ez, amelyet egy német újmisés pap a szentelését követô harmadik napon, 1932. augusztus 29-én kapott. A fénykép csodás módon kelet-kezett, mivel sem a misét bemutató pap, sem a...

Bűnbánat

LA SALETTE-i Miasszonyunk üzenete (...) 1856-ban megalakult a La Salette-i Missziósatyák Társasága. Néhány évre rá az általános rendfőnök IX. Piusnál volt kihallgatáson. Búcsúzáskor megkérdezte a Szentatyát, hogy nem közölhetné-e vele a titok tartalmát. IX. Pius, kis...

Bűnbánati fohászok

Tökéletes bánat ima Én Uram és Istenem! Szívem mélyéből bánom és fájlalom minden bűnömet egytől-egyig, mert megérdemeltem, hogy Te, igazságos Bíróm, ideig és örökké büntess miattuk; mert Irántad, legnagyobb Jótevőm iránt rút hálátlanságot követtem el általuk, de...

Szentgyónás

„Tagadja meg lelkét, szemét, nyelvét; ez sokkal kedvesebb lesz a Jóisten előtt, mint a testi vezeklések, amelyek sokszor saját akaratunkból származnak. ”

— Kézirat a Purgatóriumról

Címkék