Kép forrás: Szent József kiadó: Natália nővér I. kötet
- április 2.
NEMZETI ÚJSÁG
- oldal
Mindszenty hercegprímás és az Engesztelő Kápolna
Az építész emlékezik
Személyesen akkor kapcsolódtam be az engesztelés munkájába, amikor 1942. év őszén lakásomon felkeresett Siska Árpád jezsuita atya és szóbelileg felkért az engesztelés céljaira szolgáló kápolna terveinek elkészítésére. Közölte a kápolna tervezett helyét, ami az ún. Szent Anna kápolna közelében lenne. (Meg kell jegyeznem, hogy a kápolnának nevezett létesítmény egy kisméretű – leginkább egy kálvária stációjának jellegét mutató – emlékmű volt.)
Már első tárgyalásunk alkalmával közöltem, hogy a téma jellege miatt tervezési díjra nem reflektálok.
Miután a Székesfőváros a kápolna elhelyezéséhez szükséges területet felajánlotta, a terveket elő is készítenem. Ezeket a Székesfőváros VIII. ügyosztálya elfogadta, sőt azokat a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is jóváhagyta.
Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy az általános helyzet igen kritikus volt. A második világháború gazdasági és politikai körülményei közölt csak lépésről lépésre lehetett az építkezést előkészíteni és elkezdeni. Ennek ellenére a tényleges építkezés elindult és 1944. december 8-án sor került az alapkő megáldására, miután az épület betonfalai már elkészültek.
Az előbb említett háborús helyzetre jellemző, hogy az alapkő felszentelése idejében, pontosan a fejünk felett 5 vagy 6 angolszász repülőgép körözött, de bombát nem dobtak le. A résztvevők lelkületére viszont az is jellemző, hogy ez nem okozott pánikot, a szentelés és a közös imádkozás zavartalanul tovább folyt.
Az építkezés is tovább haladt. A megdolgozott lábazati kövek helyszínre szállítása megindult, amihez a honvédség két katonai teherautó ingyenes használatát ajánlotta fel. A fedélszék fagerendáit is leszabták, és készen volt a helyszínre szállításra.
A szovjet csapatok időközbeni bevonulása azonban a további munkálatokat lehetetlenné tette, sőt az építési anyagok is lassanként eltűntek.
Itt kell leszögeznem, hogy azok a tervek, amelyek alapján az építkezés elindult, továbbfolytatásra nem kerültek. A háború befejeződése után ugyanis Siska atya közölte velem, hogy az Egyház zártabb jellegű kápolna építését tartja helyesnek.
Egyrészt elismertem, hogy a főhajó kétoldali és főbejárati nyitottsága a rossz szándékúak elleni védekezést szinte lehetetlenné teszi, másfelől pedig az Egyház intenciói iránti keresztényi alázatból hozzákezdtem az új tervek készítéséhez, amire a klérustól eléggé pontos eligazítást kaptam mind a méretekre, mind az épület megjelenésére vonatkozóan.
- év folyamán az új prímás, Mindszenty József kardinális felkarolta az engesztelés ügyét és felszólította Molnár László apátot, a Világ Királynője tiszteletére alakult bizottság egyházi elnökét a további munkálatok elvégzésére.
- januárjában a Főpásztor a részben helyreállított prímási palotában fogadott hármunkat. Molnár László apátot. Siska Árpád S.J. atyát és engem, mint tervezőt. A Prímás Úr felkérte Molnár apát urat rövid beszámolóra, amit figyelmesen végighallgatott. Siska atya is mondott néhány tájékoztató kiegészítést, majd felszólított, hogy ismertessem a terveket. Röviden közöltem a tervezett kápolna fő méreteit, majd bemutattam az alaprajzot, a homlokzati képet, végül a távlati képet.
A Főpásztor Úr figyelemmel nézte a terveket, majd az általam pauszpapírra rajzolt perspektíva aljára saját kezével az alábbi szöveget írta:
” Főpásztori óhajom, hogy az engesztelés szentélye megépüljön.”
Utána főpásztori áldását adta rám és családomra, amit én természetesen térden állva fogadtam.
Nem sokkal később Siska atya értesített, hogy a Főpásztor Úr a helyszínt is meg kívánja tekinteni, ami meg is történt.
Azt hiszem nem hagyhatom el azt, hogy ne írjam meg Mindszenty Bíboros Úr reám tett hatását.
Szikár alakja, határozott tekintete, de jóságos szeme, az ismertetések közbevetett megjegyzések vagy közlések nélküli, nyugodt, figyelmes meghallgatása, utána rövid, átgondolt véleményadása, tanácsai, számomra felejthetetlen élmény volt.
Sajnos négyünk közül már egyedül én vagyok életben, aki a kápolna felépítését sohasem hiúsági vagy anyagi előnyök miatt szeretném megvalósulva látni, hanem elsősorban Mindszenty Érsekprímás iránti tiszteletből.
HERMÁNY GÉZA gyémántdiplomás építészmérnök, az Engesztelő Kápolna tervezője
forrás: Szent József Kiadó: Natália nővér II. kötet