„Ha ez a terv vagy mű emberektől van, elenyészik, ha azonban Istentől van nem ronthatjátok le, nehogy az történjék hogy Isten ellen hadakoztok. ” Apcsel 5,38-39
Előszó
Először is szeretném megköszönni a Jóistennek és az édes Szűzanyának, hogy elsegítettek idáig. Megkaptam Tőlük minden segítséget, hogy ezt a munkát elvégezhessem legyen ez az Ő dicsőségükre!
Röviden a lényeget kiemelve, felvázolnám az Engesztelő Kápolna eredetét, ígéreteit és a formai megjelenését, hogy miként tükrözi vissza a Kápolna formája azt az engesztelő, szakrális tartalmat amit hordoz.
Ez a terv csupán látványterv ill. tanulmányterv, a végső állapotot csak szemlélteti, de ezen még sokat kell dolgoznia a művészeknek, szakembereknek, hogy megépíthető legyen. Ez a munka csapatmunka volt. Az imádkozó testvérek képezték a munka hajtómotorját. Szalai Sándor testvéremmel sok közös konzultáció során került a modell véglegesítésre.
A szobrokat, külföldi művészek és vállalkozók készítették el, amiken utána még alakítottunk, hogy megfeleljenek a műleírásnak. A lenti bejegyzésben dőlt betűvel jelzem a Natália nővér c. könyvekből (pl.: N1= 1. kötet) vagy a műleírásból származó idézeteket.
A tervek innen letölthetőek:
https://drive.google.com/file/d/1XYSdc3JnMu_b6KSsF7XNoGLGoNYgXCtG/view?usp=share_link
A műleírások itt olvashatóak:
https://mariaszazada.hu/vilag-kiralynoje-engesztelo-kapolna-muszaki-leiras/
https://mariaszazada.hu/vilag-kiralynoje-engesztelo-kapolna-muszaki-leiras-2/
A projekt célja
Az eredeti Engesztelő Kápolnával kapcsolatos munkának nem csak az a célja hogy a Kápolna ismertté váljon, majd felépüljön. Ez is nagyon fontos része. De még fontosabb, hogy a magyar emberek szívében megszülessen az engesztelés vágya és küldetése, mint ahogy 1947-ben Mindszenty bíborosnak és az egész akkori Egyháznak szívügye volt az engesztelés! Natália nővér által kapott égi üzeneteknek ez a lényege. Pontosabb fogalmat kell alkotnia a jelen kor emberének, különösen a katolikus híveknek az engesztelésről. Ennek a kápolnának a lelkekben is kell épülnie, és ezzel együtt épülhet meg az anyagi valójában. Isten nem csupán egy építési projektet akar, hanem olyan imádókat, akik szívvel lélekkel vállalják a lelkek megmentésében (üdvözítésében) való közreműködést, Jézussal és Máriával. A kápolna látványterve vizuális módon segít közel kerülni és szavak nélkül is segít érthetővé tenni a magyarság különleges küldetését: a Szűzanya oltalma alatt Jézussal egyesült életet élni szenvedésben és örömben, felajánlva önmagunkat a lelkek üdvösségéért, hogy senki se kárhozzon el.
Eredete
Úr Jézustól, Mária Natália nővér (1901-1992) kapta azt a feladatot, hogy Szűz Mária, a Világ Győzelmes Királynője tiszteletét elindítsa magyar földről. Gologi Lajos jezsuita lelki atyján keresztül kellett tudatnia az Egyházzal, hogy hol jelölte ki az Úr Szeplőtelen Édesanyjának, mint a Világ Királynőjének királynői székhelyét, és hogy milyennek kívánja felépíteni az engesztelő kápolnát.
Mindszenty bíboros felismerte az Úr működését választott eszközében, és főpásztori áldását adta a Világ Királynője nagy engesztelő mozgalomra, és mint Magyarország főpásztora akarta, hogy a felépüljön a Szent Anna-réten a Világ Királynője Engesztelő Kápolna.
A kolostor falai között élő Natália nővér a leírt szakszavakat nem értette, csak leírta Jézus szavai nyomán, de értette a tervrajz elkészítésével Mindszenty bíboros ideje alatt megbízott Hermány Géza építészmérnök, aki azt mondta, ő nem megtervezte, hanem megrajzolta a kápolna tervrajzát annak alapján, amit Natália nővér leírt, és eljuttatott hozzá az Egyház. (Szent József kiadó: Natália nővér I. kötet)
Ígéretek
- A Szűzanya kérése ez volt 1940-ben: „Az Egyház készítsen nekem helyet, ahova kegyelmeimmel leszállhassak, hogy a bűnösöket megtérítsem, a bűnbánat és az engesztelés útjára vezessem. ”
A II. vh elkerülésének egyik feltétele a háromból:
Építsék fel az általa kijelölt helyen, a svábhegyi Szent Anna-réten a Világ Királynője Engesztelő Kápolnát, ahonnan a Szűzanya, mint Világ Királynője az országra, majd a határokon túlra, az egész világra sugározza kegyelmeit. N1-24.o
- (Jézus szavai 1940-es években)
„Miként a betlehemi istállóban elkezdődött a Megváltás, úgy a magyar földön elkezdődik az én nagy munkám: a bűn megszüntetése, eltörlése a föld színéről, a lelkek megszentelése, a sátán legyőzése és az én országomnak diadalmas uralma. A magyar engesztelésért hajlandó vagyok könyörülni az egész világon . .. „.
- Ezen kápolna közelében láttam az említett engesztelő papoknak a zárdáját… a „Világ Győzelmes Királynőjének” hatalmas, gyönyörű templomával .. N1-97.o
Budapest legszebb és legszentebb része lesz a Szent Anna-rét a Világ Királynője Engesztelő Kápolnával. A kápolna semmit nem beszél magáról, mégis beszélni fog benne minden. N2 78.o
Összefoglalva
A Szent Anna-rét egy olyan nemzeti kegyhely lesz, ami a Szűzanya királynői székhelye, ahonnan a kegyelmeit ki tudja árasztani az egész világra. (gyógyulások, megtérések helye és a Szeplőtelen Szív diadalának kiindulópontja)
Helyszín
Két egybehangzó forrásunk van ezzel kapcsolatban:
„Az ő (Világ Királynője) Szent Fia magyar földre tervezte Szeplőtelen Édesanyja Világ Királynő-i székhelyét a Világ Királynője Engesztelő Kápolnát a Normafánál. Szűz Mária édesanyja, Szent Anna kis kápolnájának közelében, attól 33 lépésnyire az általa megjelölt helyen.”
(forrás: Natália nővér III. kötet 18. oldal)
„A Szent Anna kápolna szentélyével szembenézve, ha állunk, attól jobbra. Mert a bal oldalon templom (Világ Királynője Bazilika) lesz. A Szent Anna kápolnától számított 33 lépésre levő alapkőtől az (Engesztelő Kápolna) építés ne visszafele a (Szt. Anna) kápolna felé húzódjón, hanem tőle el az erdő felé. Ha valami akadály volna, azt le kell rombolni.”
(forrás: JTMRL.IV-57.b)
A Szent Anna-rét a Svábhegyen a svábok által épített Szent Anna kápolnáról kapta a nevét, ami egy kis „stáció” méretű kápolnácska. Ezt 1952-ben a kommunista érában lerombolták. Ennek helye van ábrázolva a fenti képen. A jelenleg (2023-ban) látható Szent Anna kápolnát 1992-ben építette a Salamin család, de nem az eredeti helyre hanem távolabb, kb. oda ahová az Engesztelő Kápolnát kellene építeni.
Külső megjelenés
Történelmi stílus A kápolna lehetőleg történelmi építési modorban készüljön, a környezetnek megfelelően, s az engesztelő, áhítatos lelkület szolgálatában.
Keletelés Hossztengelyével és szentélyével Kelet felé néz.
Külseje Külseje nemes egyszerűséget, ugyanakkor erőt és szilárdságot fejez ki, amely az időjárással dacol.
Építési anyag A kápolna építési anyaga a szokottnál biztosabb, igen erős, szilárd épületet biztosító anyag legyen az időjárás mostohasága és egyéb különleges szempontok miatt. Javításra hosszú ideig ne legyen szükség. Tehát fagyálló, kitűnő minőségű követ kell használni.
Kapu
A kapu nehéz és biztonságos kivitelű, nehéz pántokkal, vasalt külsővel és váltózárral. Tölgyfából készül, kettős szárnnyal. Az eredeti terveken a kapu felett megjelenik a Jó Pásztor Jézus alakja, megkeresse azt aki elveszett.
ELŐCSARNOK – KÓRUS A bejárat kis előcsarnokba vezet, amely felett oszlopokon nyugvó kis kórus van.
VASRÁCS ÜVEGEZÉSSEL Az előcsarnokot a kápolna hajójától nagyon erős vasrács választja el a kórus magasságáig. Üvegezés is van rajta.
VASRÁCSAJTÓK A rács közepén kétszárnyú ajtó nyílik, két oldalán pedig egy-egy egyszárnyú ajtó, mind különleges, biztonságos zárakkal ellátva.
SZENTELTVÍZTARTÓK Az előcsarnokba kerül két kőből való szenteltvíztartó.
Előtér – Megtisztulás helye, meghintjük magunkat szenteltvízzel, ami a bocsánatos bűnöktől megtisztít, a kísértések ellen segít, felidézi keresztségünk misztériumát. Az előcsarnokban ellenemondunk a Sátánnak és minden cselekedetének és csábításának. Itt már félhomályos derengésben felsejlik a hajó és a szentély képe, mely az Istennel való mélyebb kapcsolatot jelenti.
Bejárat fölötti felirat: „Jöjjetek ide kik bűnben vagytok és meg fogtok térni” – kápolna különleges misztériumára utal – aki belép az itt megtér. Az eredeti terveken látható egy szobor jobb oldalt, ide Szent Józsefet helyeztem mint a Szent család feje.
A kápolna művészi kiképzése
A kápolna a művészet eszközeivel is az engesztelő lelkület felébresztésére törekszik, hogy látogatói bűntől megtisztult szívvel tökéletesen visszaadják Istennek önmagukat, övéiket, hazánkat és az egész világot.
Nincsenek padok
Valaki kérte, kérdezzem meg Jézustól, miért olyan kicsi ez a kápolna. és miért nincsenek benne padok? Az éjszakai imádás órájában a kérdést Jézusnak ajánlottam. Jézus így szólt:
Oda nem mennek nyaralni, pihenni, oda imádkozni mennek. Ott csak állva fognak imádkozni, vagy térdelve. N2 78.o
Gyóntatószék
A hajó egyik oldalán 3 teljesen zárt gyóntatószék lesz, amelyek kb. 3.20 x 1.20 x 2.50 m méretű falfülkékbe vannak süllyesztve.
A hajó jelöli a keresztség utáni életet, amelyet megjelöl a bűn, de méginkább a bűnbocsánat. Az engesztelés lényegéhez nagyon erősen hozzátartozik a bűnbánat. A bűnbe merült emberiségnek Isten ki akarja árasztani irgalmát. Ennek jele a hármas gyóntatószék. Jelentős helyet foglalnak el, mert ez is az engesztelő kápolna lényegére utal.
Felirat a diadalíven
Natália nővér: A kápolnában egyik helyen ezt olvastam, de már nem tudom, hogy hol: „Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkének kárát vallja. Mk 8,36” Ezt a feliratot a diadalívre helyeztem.
SZENT MIHÁLY csillagablaka
Az oromhomlokzat nagy, csillagalakú rózsaablakának közepén Szent Mihály győzelmes alakja van festve színes képben. Az arkangyal fejedelmi alakja lendülettel győzi le a sátánt. Körülötte ez a felírás legyen: KI OLYAN, MINT AZ ISTEN?
Az ablak kis csillagai felszólítást és biztatást fognak tartalmazni:
JÖJJETEK A MEGBÁNTOTT ISTENT ENGESZTELNI! ISTEN LEGYŐZI ELLENSÉGEIT!
MAGYAR SZENTEK
A kápolna hajójának 3-3 ablaka színes alapon a magyar szenteket ábrázolja:
Baloldalon, a szentély felől számítva:
1. Piros alapon Szent István király
2. Fehér alapon Szent László király
3. Zöld alapon Szent Imre herceg
Jobbról:
1. Piros alapon, de színes ábrázolással Szent Erzsébet
2. Fehér alapon Árpádházi Szent Margit
3. Zöld alapon szintén egy magyar női szent
Zöld alapra Boldog Gizellát helyeztem.
Szentháromság mennyezeti freskója
A kápolna hajójának mennyezete szintén boltíves alakban fejeződött be, szép világoskék színre volt festve. A boltív közepén a Szentháromságképe volt festve valami gyönyörűszépen. A Szentháromság fölött a Szentlélekisten olyan élő tüzes valóságnak látszott s nekem úgy tűnt fel, mintha a Szentháromság képe körül levő arany csillagok belőle repültek volna ki. És meg is adatott tudnom, értelmi látomásban ennek az értelmét. Az arany csillagok azokat a szenteket jelképezték, akik itt majd megtérnek és a Szentlélekből kirepítve az Ő kegyelmével elhalmozva nagy szentek lesznek.
Ez a nagy és gyönyörű festmény fenségesen érvényesüljön, mert minden engesztelés legmélyebb értelmére utal: Újjászületni a Szentháromság ölén.
A látható kép a Fürstenzell-i barokk ciszterci kolostortemplom mennyezeti freskója átalakítva a műleírás szerinti formában.
A szentély berendezés – A szentély különleges elrendezésben jeleníti meg a pápáktól hirdetett engesztelés három főelvét: Engeszteljünk a kereszt áldozatával, az oltár áldozatával, a Világ Királynőjével. Ezért áll az oltárnál megrendítő, nagy feszület, ezért kell gyönyörű, nagy oltár, ünnepélyes Szentségkitételhez szolgáló baldachinnal, ezért nyer elhelyezést a szentély mélyében, uralkodó helyen, a Világ Királynőjének kimagasló szobra.
Tudni kell a kápolnáról, hogy az eredeti tervező Hermány Géza 1946-ban tervezte a leírást felhasználva az 1970-es liturgikus reform előtt volt. Tehát ennek megfelelően 1 db márvány főoltár van a szentélyben keleti irányban elhelyezve, továbbá áldoztató rács és szószék. Ma ezeket többnyire már nem használja a liturgián belül az Egyház. A kápolna tanulmányterve megvilágításba helyezi a templom ezen elfeledett elemeit, amelyek értékei ma is érvényesek, mint 80 évvel ezelőtt.
A térszervezés a lehető legteljesebben Krisztusközpontú. (krisztocentrális.) A megfeszített Krisztus a hatalmas kereszten, az Oltáriszentségben és az oltáron a szentmiseáldozatban mind a főtengelyben van, központi helyen.
Ebben a tengelyben jelenik meg továbbá a gyászoló Szűzanya szobra, és a Szent Korona épített másolata.
SZENTKORONA BORDARÓZSA
A szentély mennyezetét keresztboltozat osztja négy részre úgy, hogy a sarkokból négy féloszlopot látunk összefutni, amelyeknek csúcspontjába a magyar Szentkorona kerül bordarózsaként. Jól láthatóan érvényesül gyönyörű kőmetszéssel kiképezve. Üregével a mennyezet közepéhez tapad, mintha azt tartaná.
MENNYEZET FALFESTMÉNYEI
A mennyezet boltozatának négy falmezőjébe engesztelő tárgykörű falfestmények jönnek. Mégpedig az oltár feletti részben, a hajó hosszával szemben XII. Pius pápa egész, álló alakjában, kitárt karokkal. Feje felett a címere.
A szentély boltozata
Most a boltív közepétől, ahol a korona volt, a szentély négy oldalának sarkáig valami oszlop féle dolog volt építve és mégsem oszlop volt csak valami kidomborodás. Aki építi, az azt hiszem, érti. Itt négy kidomborodasnál négy mélyedés volt. Ezek nem voltak valami nagyok. Ebbe a négy mélyedésbe négy kép volt festve. Nem látszott olajfestésnek, valami más festés volt. A festett kepek, így voltak elhelyezve. Az oltár fölött, amint bementünk, szembe, XlI. Pius pápa képe egész alakban. Nem mellkép. Fölötte az ő címere volt látható. A Szentséges Atyának ki voltak tárva a karjai s mintha mondta volna: Jöjjetek a megbántott Istent engesztelni!
A másik három mélyedésben az engesztelő szenvedő Jézus kepe volt festve különbözőképen. Pl egy, amire emlékszem, a szenvedő Jézus képe volt, akihez a Szűzanya egy lelket vezetett engesztelni. A másik kettőre nem tudok visszaemlekezni. De az is valami hasonló volt. Ott két-három lélek is engesztelte a szenvedő Jézust. Ezek a képek oly szépen és meghatóan voltak festve, annyira szépek, és annyira fájdalmasak. hogy aki meglátta, ránézett, már akkor megbánta bűneit és engesztelte a jó Istent!
SZENTÉLY ÜVEGFESTMÉNYEI
A szentély jobboldali ablaka a tékozló fiú képét, a baloldali Mária Magdolna alakját ábrázolja. Mindkét alaknak pápai sárga az alapszíne.
Felirat Magdolna képe alatt:
SOK BOCSÁJTATOTT MEG NEKI, MERT NAGYON SZERETETT!
A tékozló fiú képe alatt:
ATYÁM, VÉTKEZTEM AZ ÉG ELLEN ÉS TEELLENED!
OLTÁR
A szentélyben gyönyörű márványoltár álljon, hatalmas, csaknem életnagyságú feszülettel.
SZOBROK
Az oltár nincs a falhoz építve. Színe: krémfehér, négy hófehér oszlop tartja. Márványból készült. Az oltáron a négy evangélista szobra nézzen a hajó felé. Kétoldalt pedig egy-egy angyal sokágú gyertyatartóval. A négy evangélista szobrát szimbólumaikkal együtt ábrázoljuk. A gyertyát tartó angyalok kétoldalt oszlopon állnak, sokágú gyertyatartójuk nyele a lábukig ér, a fejük fölé nyúlnak az ágak. E szobrok elég nagyok.
TABERNÁKULUM
A Tabernákulum egyszerű és gyönyörű legyen, külső és belső ajtóval ellátva. A külső szárnyas ajtó mögött egy rácsos ajtó zárja el az Oltáriszentségi Jézust. A Tabernákulum belső, vasrácsos ajtaja mély gondolatot fejez ki. Különleges zárral záródó, mint az előkar vasrácsos ajtaja. Bizonyos liturgikus ájtatosságokat úgy is el lehessen végezni, hogy csak a külső ajtót nyissuk ki, s a rács mögött látjuk az Oltáriszentségi Jézust.
BALDACHIN
Az ünnepélyes Szentségkitétel trónusa négy aranyoszlopon nyugvó koronabaldachin: vagy a pápai, vagy a magyar Szentkorona, vagy a Szűzanya világkirálynői hármas koronája művészi kivitelben adja a kupolát.
A CSILLAGFÜLKE
A szentély falának mélyében, mintegy fülkében nyer helyet a Világ Királynőjének, a Gyászoló (Engesztelő) Szűz Máriának könnyező, nagy szobra, amely uralkodóan érvényesül az egész szentély és kápolna felett, és 2 m-nél nem kisebb. Róla van elnevezve a kápolna. A szobor mellett két síró, gyászoló angyal álló szobra van, kissé távolabb állva, hozzá nem érve a Mária szoborhoz.
FÜLKE CSILLAGABLAKA
A szoborcsoportozat befogadására magas és tágas fülke van kiképezve a szentély falában, a feszület magassága felett. A fülke a Mária szobornál jóval magasabb, és abban a szobor felett emberfejnagyságú, kis csillag alakú, színes üvegablak van, kettős üvegezéssel. Innen jut a napfény a szoborhoz.
FÜLKE ÜVEGAJTAJA
A szoborfülkét hatalmas, kétszárnyú, középen zárható, csillagalakú kristály üvegajtó zárja el. A beüvegezett csillag közepén van a Mária-szobor két angyallal.
E csillagajtó rámája aranyozott, belőle aranysugarak törnek elő.
A 3D modellezés kezdetén értelmeznem kellett a műleírást és az eredeti terveket. A csillagfülke az egyik legkomplexebb eleme ennek a kápolnának. Megjelenik egy hatalmas csillag, benne a Szűzanyával. A lorettói litániában a Szűzanyát „Hajnali Csillagnak” nevezük. Sőt későbbiekben a Szeretetláng Lelki Naplóban pedig a Szűzanya saját magára mondja: „Én vagyok a Hajnal Szép Sugara”. Jézus a felkelő Nap és Mária a hajnalpír, aki által eljut hozzánk Jézus. Ez a kompozíció gyönyörűen megjeleníti ezt a hitigazságot. A szentély kelet felé néz. A kis üvegezett csillagablakon keresztül jön be a keleti fény és így megvilágítja a szoborcsoportot.
VILÁG KIRÁLYNŐJÉNEK A SZOBRA
A Gyászoló (Engesztelő) Szűzanya szobra nagyon megható. Ruhája krémfehér, püspöklila, belül hermelinbéléses királynői palástját fekete fátyol fedi. Fejére a fátyolt tövisekből font koszorú erősíti. A Szűzanya földgömbön áll. A dicsőséges koronája előtte a földön, a jobb lába előtt. A földgömböt tövisek fonják körül, bűneink jeleként. Lábai mezítelenek, jobb lába a kígyó fején. Kezeit összekulcsolja, kissé oldalt (jobbra) tartja, így tekint le a tövisekkel teli földre. Szeméből mérhetetlen fájdalom sugárzik, fájdalom hatja át arcvonásait, szeme könnybeborult, arcán könnycseppek láthatóak.
A Szűzanya mellett két angyal áll sötét ruhában, kezüket mellükön keresztben tartják, szemüket lesütik, mély, együttérző fájdalommal. A szobor kidolgozása egészen a spanyol szent szobrokra emlékeztet, egészen kidolgozott, élethű vonásokkal, színezéssel láthatók.
Natália nővér elmesél egy misztikus látomást, melyben a Szűzanya a dicsőséges koronáját a lábához teszi és felveszi a töviskoronát, ezzel jelképezve azt hogy Ő nem hagyott el bennünket, hanem velünk együtt akar imádkozni és velünk eggyütt akar engesztelni. Jézus többször mondja Natália nővérnek hogy az engesztelők mindig hívják meg imádságaikba a Szűzanyaát mert csak így lesz hathatós és erőteljes imádságuk. https://www.youtube.com/watch?v=3huLibfR0_w&t=276s&ab_channel=T%C3%BCnd%C3%A9rMese
A feszület
A Világ Királynőjének szobra alatt áll az oltárhoz tartozó nagy feszület, a menzához erősítve. A baldachin fölött emelkedik ki. művészi kivitelben.
A feszület életnagyságúnál alig kisebb. A corpust csupa vér, csupa seb borítja, nagyon szenvedő alakban mutatja Jézust, véresen reális ábrázolással.
Elsőre szokatlan lehet ez az ábrázolás. Az európai keresztény művészetben talán kevésbé jellemző ez a fajta véresen reális ábrázolás, mivel aki meghalt a kereszten értünk nem csak ember hanem Isten is. És az Istenségét úgy jelenítik meg általában, hogy a tisztának ábrázolt testen, csak a Szent Sebeknél van a vér megjelenítve. Illetve láthatunk olyan megoldásokat is amikor Jézuson lévő alsóruha aranyozva van vagy hófehér. Itt amellett a megoldás mellett döntöttem, hogy legyen hófehér jelezve az ártatlanságát és az isteni tisztaságát.
A leírásban olvasható szenvedő és véres Jézus megjelenítése, az engesztelés lényegét képviseli. Lássuk, hogy mit műveltek Jézussal a mi bűneink, és ezt látva felinduljon bennünk az igazi bűnbánat és a bántások jóvátétele, az engesztelés.
Hála és köszönet mindazon testvéreknek, akik imáikkal vagy más módon segítettek. Isten fizesse meg nekik is gazdagon jóságukat.!
+ AVE MARIA +
Éljen a Világ Királynője!
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!