Oldalunkon sok katolikus magánkinyilatkoztatásból származó olvasnivaló található. Ezek legfőbb célja, hogy a hívőt közelebb segítsék Istenhez, útmutatást kapjon a jelenkorban arról, hogyan alkalmazható az Egyház és a Szentírás tanítása. Ennél fogva ezek csupán segédeszközök lehetnek és nem állhatnak ellentétben a katolikus hitletéteménnyel. Emiatt szükségét éreztem annak, hogy a témával behatóbban foglalkozzak. (a szerk.)
Kivonat a katolikus lexikon a magánkinyilatkoztatásokról szóló részéből
magánkinyilatkoztatás: Istentől kapott ismeret, közlés, mely az ember természetes képességeivel nem szerezhető meg, s amely a nyilvános →kinyilatkoztatásnál személyesebb jellegű.
- csak közvetve szól az egyház közösségnek
- ismeret v. döntéshez útmutatás
- kötelezheti a befogadóját a teljes hitre és engedelmességre
- nyilvános kinyilatkoztatás Jézus Krisztussal, ill. az apostolok tanúskodásával teljes lett és lezárult, s ezért a magánkinyilatkoztatás tartalmilag újat nem hozhat
- Istennek megvan a joga ahhoz, hogy egyeseket (ritkábban közösségeket) magánkinyilatkoztatással figyelmeztessen v. erősítsen, buzdítson a hitben
- természetfölötti jel nélkül viszont a hit könnyen meggyengülhet. Ezért Isten végig az üdvtört. során adott és ad jeleket
- Isten bárkit részesíthet magánkinyilatkoztatásban
- A magánkinyilatkoztatás tartalmát azon a személyen kívül, aki közvetlenül kapta, más nem köteles kételkedés nélküli hittel elfogadni, úgy mint a hivatalos egyház tanítást. (→dogma)
- A magánkinyilatkoztatás a személy adottságaihoz igazodik. (műveltség, életforma, életkor, állapot)
- A magánkinyilatkoztatás terén sok a tévedés lehetősége. (túlérzékeny idegrendszer és fantázia, a hallucináció, az illúzió, a kényszerképzet, a beképzelés)
- A magánkinyilatkoztatás valódiságának megítélésénél óvatosságra van szükség
- Legfontosabb szempont a nyilvános kinyilatkoztatással való összhang, az egyházias szellem és a keresztény érzület
- a lélek mélyén végbemenő kegyelmi élmény fogalmi meghatározásánál is előfordulhat tévedés v. félremagyarázás
- A magánkinyilatkoztatásban részesülő számára nélkülözhetetlen a komoly →lelkivezetés és a feltétlen engedelmesség
- Sok szent lelkivezető (pl. Néri Szt Fülöp) tanította, hogy a magánkinyilatkoztatás hitelességének legbiztosabb jele, ha a benne részesülő készséggel elfogadja a lelkivezető ítéletét, akkor is, ha az nem Istentől eredőnek, hanem tévedésnek ítéli a magánkinyilatkoztatást.
- Az Egyház óvatos a magánkinyilatkoztatással szemben, ugyanakkor elismeri, hogy lehet szerepe az Egyház karizmatikus életében, ezért nem lehet elzárkózni előle.
- Az idők változásai és az új helyzetek követelhetnek új kezdeményezést. Így pl. magánkinyilatkoztatás indította el több egyház ünnep (→Úrnapja, →Jézus Szíve) bevezetését, szerzetesrendek alapítását, nagy zarándok- és kegyhelyek kialakulását (→lourdes-i jelenések, →fatimai jelenések, →Mária-kegyhely).
- sohasem öncélú, azaz nem csupán lelki vigasztalás a célja; mindig konkrét, azaz kisebb-nagyobb közösségek konkrét javát, lelki épülését szolgálja
- kizár minden magamutogatást és népszerűségkeresést, sőt gyakran vált ki megnemértést, elutasítást, zaklatást.
forrás: https://lexikon.katolikus.hu/M/mag%C3%A1nkinyilatkoztat%C3%A1s.html
Ezen lista áttekintése a hívőnek is segítséget nyújt abban, hogy felismerje mi az igaz és a hamis magánkinyilatkoztatás. Sok magánkinyilatkoztatást már kivizsgált az Egyház és igaznak fogadta el azok tartalmát. Elsősorban ezért ezeket olvassuk katolikusként! Az újabb kinyilatkoztatásokat melyeket nem vizsgált még ki az Egyház csak ennek fényében olvassuk, ha szükségesnek ítéljük meg, ne a puszta kíváncsiság hajtson! (a szerk.)
A hamis „üzenetek” romboló hatása
A korábbiakban említett óvatosság napjainkban még inkább szükséges. Ugyanis elhatalmasodott az látnokok és azok üzeneteik száma. Nagyon találónak tartom a szeretetleng.blog.hu szerkesztőjének bejegyzését melyet alább idéznék. (a szerk.)
Ha mondjuk a 17. századtól kezdve szemügyre vesszük a főbb magánkinyilatkoztatásokat, eltérő korbeliségük ellenére egyazon akadállyal kellett megküzdeniük: így a protestantizmussal-, a felvilágosodás fertőzésével- és a katolicizmust mindenben háttérbe szorítani igyekvő ateista-szbdkmves hatalmak és a „modernista” egyházi irányzatok igyekezetével. Mindez sajnos akár a látnokok, vagy az üzeneteket felkaroló egyháziak életét is komolyan veszélyeztette (Pl. Alacoque Szent Margit lelkivezetője, Szent Colombiére Kolos esetében!) Bár napjainkra az „üzenetközlők” nincsenek életveszélyben, az igaz jelenések megvalósítása mégis nagyon megnehezült, épp az aránytalanul elszaporodott hamis üzenetek „légyraja” miatt. Nem véletlen, hogy Marie Julie Jahenny, a 19. század (elismert) misztikusa így figyelmeztet: „Számtalan hamis jelenés fog kiáramlani a pokolból, akárcsak egy légyraj, és ez a sátán utolsó kísérlete arra, hogy elfojtsa és lerombolja a hitet az igazi jelenésekben a maga hamis jelenései által.”
forrás: https://szeretetlang.blog.hu/2020/09/01/a_nagy_magankinyilatkoztatasok_kora_es_politikai_legkore
Az igazi isteni kérések teljesítésének halogatásának veszélyei
Bár a katolikus hívő, mint olvasható fentebb, nem köteles elfogadni a magánkinyilatkoztatást, úgy mint egy katolikus dogmát, azonban ha az Egyházi vezetés kivizsgálás nélkül elutasít, vagy nem törődik egy igazi üzenettel azért súlyos árat kell fizetnie. Isten nem azért szól egy választott lélek által, hogy azt lesöpörjük az asztalról, mondván, hogy elég nekünk a Szentírás. Épp a Szentírásban olvashatjuk: Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy Istentől származnak-e, mert sok hamis próféta ment ki a világba. 1Jn4,1
Ne oltsátok ki a Lelket, s a prófétai beszédet ne vessétek meg. Vizsgáljatok felül mindent, a jót tartsátok meg. Mindenféle rossztól óvakodjatok. 1Tessz5,19-22
Példák a hiteles magánkinyilatkoztatások egyházi elutasítására
Isten megengedi, hogy bizonyos próbatételt kelljen kiállniuk a választott lelkeknek. Ezért nem is várhatjuk el, hogy az Egyházi döntéshozók azonnal fogadjanak egy csodát, vagy egy üzenetet és annak közvetítőjét kivizsgálás nélkül minősítsék tévedéstől mentesnek. Vannak azonban olyan történetek és tapasztalatok, amikor egy isteni kérés évek óta terítéken van, mégsem törődnek vele. Itt már nem lehet mentegetni a felelős vezetőket az óvatos magatartással, itt súlyos mulasztás tényéről van szó. Nézzünk meg pár példát. (a szerk.)
Jézus Szíve tisztelet útja az egyházi elismerésig
Szent Szív kultuszának terjedésében nagy szerepe volt Alacoque Szent Margit gyóntatójának, a jezsuita Colombiere Kolosnak. A felvilágosodással, a janzenizmussal és a jozefinizmussal megfertőzött elöljáróknak nem tetszett a Jézus Szíve tisztelet terjesztése, ezért 1676-ban Colombiére Kolost áthelyezték a yorki hercegnő udvarába. Tevékenységét ott sem nézték jó szemmel, hiszen prédikációi hatására az előkelő nők közül sokan megtértek, akik Franciaországban léptek kolostorba. Kolos atya a lelkek Jézus Szívével való benső megújításán dolgozott, mikor egy aposztata (hivatását elhagyott) pap feljelentésére bebörtönözték. A börtönben tuberkulózist kapott, és betegsége olyan súlyosra fordult, hogy visszatoloncolták Franciaországba és három évre rá meghalt.
Tudnunk kell azonban, hogy Isten ügyét senki és semmi sem tudja véglegesen megakadályozni, az azonban más kérdés, hogy a halogatásnak milyen következményeivel kell számolnunk.
Az, hogy a kelletlenségből vagy intellektuális megfontolásból való halogatásnak mi a lehetséges gyakorlati következménye, példázza XVI. Lajos francia király esete!
A Szűzanya panaszkodva mondta a fatimai Lúciának:
– Nem akartak kérésemre hallgatni! … Amint Franciaország királya, meg fogják ezt bánni és majd teljesítik a kérést, de akkor már későn lesz (…).
(A forrásoldal lábjegyzete:) Szent Margit Mária 1689-ben, (…) többször is megkísérelte, hogy eljuttassa a napkirályhoz, XIV. Lajoshoz, Jézus Szent Szívének üzenetét, amely a következő négy kérést tartalmazta: a királyi zászlókat díszíttesse fel Jézus Szentséges Szívének képével; építtessen egy templomot tiszteletére, hogy ott az udvar hódolatát fogadhassa; a király ajánlja fel saját magát a Szentséges Szívnek és használja fel tekintélyét arra, hogy a Szentszéknél kieszközölje a misét Jézus Szíve tiszteletére. Sikertelen volt minden igyekezete, és úgy látszik, hogy az üzenet el sem jutott a királyhoz.
Néhány évvel később a királyi család, a körülményeknek megfelelően, teljesíteni kezdte a kéréseket. XVI. Lajos 1792-ben előkészítette ugyan a felajánlást Jézus Szívének, de már csak a Templom-börtönben tudta megvalósítani. Azt is megígérte, hogy kiszabadulása után teljesíti a többi kérést is, amelyeket Szent Margit közvetített számára. Ez azonban túl későn volt az isteni Gondviselés számára: XVI. Lajost 1793. január 21-én kivégezték”. (Fatimáról beszél Lucia nővér, 192. oldal)
forrás: https://szeretetlang.blog.hu/2020/09/01/a_nagy_magankinyilatkoztatasok_kora_es_politikai_legkore
Isteni Irgalmasság tiszteletének betiltása, majd engedélyezése
Az Isteni Irgalmasság-áhítata, ahogyan azt ma gyakoroljuk, Szent Fausztina Kowalskától, egy lengyel apácától származik, aki a 20. század elején élt. Azt állította, hogy rendszeresen vannak látomásai Krisztusról és a szentekről, és hogy magától Jézustól kapta az áhítat részleteit. Apácatársait figyelmeztette, hogy nagy háború közeleg és imádkozzanak Lengyelországért. 1938. október 5-én, 33 éves korában halt meg.
Egy évvel később Németország lerohanta Lengyelországot. Az Isteni Irgalmasság-áhítatának nyilvános használatát elsőként Jałbrzykowski vilniusi érsek engedélyezte, akit lenyűgözött jóslatának pontossága. 1941-re az egész világon elterjedt, és a háború ellenére eljutott – többek között – az Egyesült Államokba is.
1955-ben egy lengyel püspök XII. Pius pápa jóváhagyásával szerzetesi kongregációt alapított, amelynek célja az áhítat terjesztése volt. XII. Pius pápa 1956-ban megáldott egy Isteni Irgalmasság kegyképet, és világszerte számos püspöknek engedélyezte, hogy áldását adja az áhítatról szóló írásokra. A Vatikáni Rádió is elkezdte népszerűsíteni az áhítatot a műsoraiban.
Az egyházi hierarchiában azonban nem mindenki támogatta az áhítatot. Alfredo Ottaviani bíboros, a Szent Officium (Szent Hivatal, a Hittani Kongregáció elődje – a Vatikán teológiai felügyelő részlegének) vezetője megpróbálta meggyőzni XII. Pius pápát, hogy írja alá Szent Fausztina műveinek elítélését, de ő ezt elutasította.
Amikor 1958-ban megválasztották XXIII. János pápát, Ottaviani bíborosnak újabb esélye nyílt. A bíboros nem sokkal az új pápa megválasztása után felvette Szent Fausztina műveit azon könyvek listájára, amelyek betiltását fontolóra kell venni.
1959. március 6-án a Szent Officium végül kiadott egy dokumentumot, amelyben megtiltotta „az Isteni Irgalmasság iránti áhítatot népszerűsítő képek és írások használatát a Fausztina nővér által javasolt formában.”
Úgy tűnt, hogy Szent Fausztina Isteni Irgalmasság iránti áhítatának vége lehet.
Karol Wojtyła (Krakkó akkori érseke, később II. János Pál pápa) egy éven belül, miután új pozícióját elfoglalta, a Vatikán jóváhagyásával újabb vizsgálatot indított Szent Fausztina műveinek ügyében.
Wojtyła felfedezte, hogy Szent Fausztina műveinek korábbi elítélése leginkább annak volt köszönhető, hogy a Vatikánban nem az eredeti lengyel nyelvű szövegeket olvasták, hanem hibás francia és olasz fordításokat.
Végül 1978 áprilisában, az Isteni Irgalmasság-áhítat támogatóinak két évtizedes munkáját és imáját követően a Vatikán visszavonta Szent Fausztina műveire vonatkozó korábbi tilalmat! A katolikusok világszerte örültek!
Natália nővér és az Engesztelő Kápolna
A 30-as évek végén, a 40-es évek elején Magyarországon az Úr Jézus közléseinek feltárására szólította fel Natália nővért, akin keresztül papjaihoz ill. azok elöljáróihoz kívánt szólni. Mint Isten, ismerte a gonosz lélek terveit, s mint Istennek lehetősége volt arra, hogy ezen terveket meghiúsítsa, egy feltétellel, ha a teremtmény közreműködik a kegyelemmel. Jézusnak tervei voltak és vannak Szeplőtelen Édesanyja országával, mely Szent István királyunk döntése és felajánlása révén a Szűzanya saját tulajdona, öröksége. Hogyan ne akart volna Jézus, Mária Fia, a magyar nép megmentésére sietni, amikor tudta, hogy segítsége nélkül mi vár az országra, mi vár a népre, az Egyházra, a papságra? Azt akarta, hogy hazánk semleges maradjon a II. világháború idején, és kerüljük el a világháború utáni szörnyű egyházüldözést. Tudatta, mit kell tennie ezért a magyar Egyháznak.
- Szét kell osztania vagyonát a szegények között. (Erre kérdéssel reagáltak. Ha szétosztják az egyházi vagyont, miből tartsák fenn intézményeiket? Jézus válaszolt Natália nővéren keresztül: „Ha vagyonotokat szét nem osztjátok, az istentelenek fogják elvenni tőletek, titeket pedig marhavagonokban visznek el.”)
- Építsék fel az általa kijelölt helyen, a svábhegyi Szent Anna-réten a Világ Királynője Engesztelő Kápolnát, ahonnan a Szűzanya, mint Világ Királynője az országra, majd a határokon túlra, az egész világra sugározza kegyelmeit.
- A férfi és a női zárdákban pedig mindig legyenek olyanok, akik éjjel-nappal, felváltva, szentségimádással engesztelnek.
Több, mint négy éven keresztül újra meg újra üzent az Úr, de az illetékesek közül senki „nem rezzent fel a vészre”, senki nem működött közre a felkínált kegyelmekkel. Natália nővért már háborús izgatással kezdték vádolni. pedig csak abban lett volna eszköz, hogy Istenünk, ellenségeit éppúgy, mint választottait, mentse, üdvözítse. „Nem szoktam jósolni – írta Natália nővér – én csak átadom azt, amit Jézus mond, és úgy, ahogy mondja.” Ez a „csak” elég volt ahhoz, hogy megmozduljon az egész ország, kivéve az illetékes főpapokat és az elöljárókat. A Szív újság hasábjain egyre nagyobb teret foglal el a Nagy Magyar Engesztelés ill. a Világ Királynője, majd Isten akaratából még egy jelzővel kitüntetve: A Világ Győzelmes Királynőjének ügye. Dr. Vitéz József Ferenc főherceggel együtt, aki 1942. augusztus 1-jén és 1943. május 22-én is sürgetőleg szól a kápolna mielőbbi felépítésének fontosságáról A Szív újságban, szavait az egész országhoz intézve. Papok, civilek, apácák, leventék sokasága akar egyet: Épüljön fel a Szűzanya királynői székhelye a kis Szent Anna kápolna mellett! Az elöljárók „jelet” kérnek, s bár előre hírül kapják, mi fogja jelezni a helyzet súlyosságát, természetes módon magyarázzák a rombolást, amit a városmajori templom szenvedett az első szovjet légitámadás bombájától 1942-ben.
Városmajori templom zászlaja, mely az 1942-es bombatalálatra emlékeztet
Csakhogy ahhoz, hogy „időben” felépüljön a kért engesztelő kápolna, kevés volt a „magyar” lelkesedés, a közös magyar akarat. Szükség lett volna arra, hogy Serédi Jusztinián bíboros fölkarolja az ügyet legalább annyira, hogy időben adja meg jóváhagyását. Erre azonban csak 1944 őszén került sor, amikor „már késő volt”. Jézus ígérte, ha felépül a kápolna, idegen csizma nem lép magyar földre, de a kápolna nem épült fel. Amikor sok akadályoztatás, sok nehézség után a Világ Királynője Engesztelő Kápolna Bizottság (egyházi elnök Molnár László apát, esperes plébános, világi elnök dr. Vitéz József Ferenc főherceg) eljutott az alapkő megáldásáig 1944. december 8-án, a bombázó repülőgépek már ott keringtek az ünnepségen résztvevők fölött… Minden úgy lett, ahogy az Úr Jézus Natália nővéren keresztül előre megmondta. Kiss Mária Hortenzia egyik könyvében ezt a tömör utalást olvashatjuk: „Az engesztelés műve – amit annyira sürgettek az Égiek Natália nővéren keresztül – elodázódott, így helyébe lépett a háború minden borzalmával.” (Ld. Új idők apostola. 69. o.)
forrás: Szent József kiadó: Natália nővér I. kötet 21. oldal
Szerk megj.: Jelen bejegyzést 2024 augusztusában szerkesztettem, amikor még a kért engesztelő kápolna nem épült fel. A jelenlegi bíboros elhatárolódik Natália nővér magánkinyilatkoztatásától, bár egyházilag nem vizsgáltatta ki. Mivel azonban annyian kérték, hogy épüljön fel a kápolna emiatt egy kis misézőhelyet engedélyezett a Szent Anna rétre, amit 2023. december 8-án avattak fel.
Igaz vagy hamis?
Ajánlom magánkinyilatkoztatások megítélésével kapcsolatban Ronald L. Conte Jr. római katolikus teológus és szentírás fordító oldalát.
https://www.catholicplanet.com/apparitions/index.htm
Az általa igaznak ítélt magánkinyilatkoztatások listáját így kezdi (a lista nem teljes!):
- Szentek, boldogok, tiszteletreméltók, pápák által kapott magánkinyilatkoztatások
- Szent Domonkos – A Szűzanya a rózsafüzért adta neki
- Boldog Alain de la Roche – A Szűzanya a Rózsafüzér társulatokat adta neki
- Stock Szent Simon – Barna skapulárét adta neki a Szűzanya
- Svéd Szent Brigitta – A mi Urunk Jézus Krisztus 15 imát adott neki
- Szent Fausztina – Az Isteni Irgalmasság imádságát kapta az Úr Jézustól
- Fatima, Portugália
- Lourdes, Franciaország
- La Salette, Franciaország
- Guadalupe, Mexico
- Akita, Japán
- Knock, Írország
- Medjugorje (nincs egyházi jóváhagyás)
- Garabandal (nincs egyházi jóváhagyás)
- Fr. Stefano Gobbi, Máriás Papi Mozgalom
[…]
Az általa hamisnak ítélt magánkinyilatkoztatások listáját így kezdi (a lista nem teljes!):
01. Ida Peerdeman — the lady of all nations
02. Christina Gallagher
03. Maureen Sweeney Kyle and the missionary servants of holy love
04. John Leary
05. Louise Starr Tomkiel
06. Little Pebble — our lady of the ark (www.littlepebble.org) – [Evaluation]
07. Jennifer — Divine Communications, Inc. (www.wordsfromjesus.com) – [Evaluation]
08. Veronica Lueken, Bayside New York (tldm.org) – [Evaluation]
09. the Silent Voice (www.silentvoice.net) of Saskatoon, Saskatchewan – [Evaluation]
10. Maria Valtorta (Poem of the Man-God) – [Evaluation | Article at EWTN]
11. Patricia Mundorf (members.tripod.com/~ImmaculateHeart/visionary.html) – [Evaluation]
12. Marisa Rossi and the laicized former priest Claudio Gatti, who claims to be a bishop. (www.madredelleucaristia.it) – [Evaluation]
13. Vassula Ryden — true life in God
[…]