A rózsafüzér neve és eredete

2022. okt | olvasnivaló

„Ha halálodig hűségesen imádkozod a Rózsafüzért, biztosítalak, hogy bűneid súlyossága ellenére elnyered a dicsőség soha el nem halványuló koronáját. Még ha féllábbal a sírban is vagy, ha odaadtad a lelked az ördögnek… előbb vagy utóbb megtérsz, megváltoztatod az életed, és megmented a lelkedet, ha – jegyezd meg szavaimat – életed minden napján odaadóan imádkozod a Rózsafüzért.” Monforti Grignon Szent Lajos Mária

A rózsafüzér-imádság

A rózsafüzér-ima kétféle imát foglal magában: szóbeli és elmélkedő imát. A rózsafüzér-ima, mint elmélkedő ima abban áll, hogy szemléljük Jézus és Szűz Édesanyja életének, halálának és dicsőségének a titkait. A rózsafüzér-ima, mint szóbeli ima abban áll, hogy tizenötször egy Miatyánkot és mindegyik után tíz Üdvözlégyet mondunk, miközben az Úr és az Ő Szent Anyja életének erényeit állítjuk magunk elé az egyes titkoknak megfelelően. Az egész rózsafüzért három részre osztjuk, amelyek mindegyike öt-öt tizedet foglal magában. Az első öt tized tartalmazza Jézus és Mária életének a gyermekkori és anyai idejére terjedő részét, a második Jézus és Mária szenvedését, a harmadik öt tized pedig Jézus és Mária megdicsőülését. A szentolvasó nálunk szokásos elvégzésénél bevezetésül hozzátesszük a Hiszekegyet, egy Miatyánkot, három Üdvözlégyet is.

 A Szentolvasó kifejezésben az ‘olvasás’ régies magyar kifejezésben számolást jelent. – szerk. megj.

 A rózsafüzér-ima eredete

A rózsafüzér-ima alapjában nem más, mint a Miatyánkok és Üdvözlégyek sorozata, Jézus és Mária élete titkainak a koszorúja; ezért kétségtelenül úgy érdemli, hogy a hívők legkedvesebb imája és legfontosabb áhítatgyakorlata legyen. De abban a jelenlegi formájában és imádkozásának elterjedt módját tekintve, csak 1214 táján lett az Anyaszentegyházban használatos.

Ekkor élt Szent Domonkos, a nagy apostol. Neki adta a Szűzanya, mint a leghatékonyabb fegyvert az eretnekek elleni harcban. Mindenről hosszasan ír Alanus de Rupe: De dignitate psalterii című munkájában, az ő útmutatásait követem én is. Amikor Szent Domonkos látta, hogy az emberek bűnös élete mekkora akadályokat gördít az albigensek megtérítése elé, Toulouse városa mellett egy erdőbe vonult vissza. Itt három nap és három éjszaka imádkozott és sanyargatta testét. Szüntelen sírások közben könyörgött, hogy az ég hallgassa meg kérését és vezesse vissza az eretnekeket az Egyház anyai keblére. Imái és önsanyargatásai közepette megjelent neki a Szent Szűz három égi udvarhölgye társaságában és így szólította meg őt:

– Domonkos, tudod-e, hogy a Szentháromság milyen fegyvert gondolt ki az eretnekek megtérítésére? – Szűzanyám – felelt Szent Domonkos -, ezt csak Te tudod, mert Téged választott ki az Ég, hogy az üdvösség közvetítője légy az emberiség számára.

Erre a Szent Szűz így szólott:

– Tudd meg, hogy az eretnekek elleni harcban leghatékonyabb fegyvered a szentolvasó-imádság lesz, amely magában foglalja az evangélium összes titkait. Ha tehát a kemény szíveket meg akarod nyerni Krisztusnak, akkor prédikáld a szentolvasót! A Szent erre megnyugodott és a lelkek üdvéért fellángoló szívvel tért vissza a városba. S mikor belépett a székesegyházba, láthatatlan angyal kezek meghúzták a harangokat. A nép mindenünnen összesereglett a templomba. Szent Domonkos a szószékre lépett. Alig kezdett azonban beszélni, eget verő égiháború tört ki. A nap sötét felhőkbe takarta arcát és a föld is remegett. A szüntelen mennydörgéstől és a hatalmas villámcsapásoktól megfélemlített nép halálsápadtan reszketett. Szent Domonkos imájára azonban megszűnt a vihar. Ő azután beszédében rátért az új ájtatosságra és oly tűzzel beszélt róla, hogy a nép menten megszerette. A város kilábolt az eretnekség hínárjából, visszatért az Egyház kebelére. 

forrás: Monforti Grignon Szent Lajos Mária: Szentolvasó Ős-Kép Kiadó

Mária rózsafüzére

Szent Domonkos óta, aki a rózsafüzér-ájtatosságot bevezette és Boldog de Rupe Alán óta, aki krisztusi parancsra felújította a lanyhulásnak induló ájtatosságot. a rózsafüzért a Szűzanya zsoltárának, psalteriumának is nevezzük. amint Dávid zsoltárait Dávid zsoltáros könyvének.

A rózsafüzér Mária zsoltáros könyve. 150 zsoltár van, 150 Ave Maria van a rózsafüzérben. Szent írók a plusz három Üdvözléggyel az elején a Szentírásra is hivatkoznak, mint hogy sok lelket, nagy bűnösöket lehet a rózsafüzér buzgó imádkozásával menteni – mivel „lelkek halásza” Péter, ezért nevezhetjük a nagy bűnös lelkeket „nagy halaknak”, az imafüzért pedig egyfajta lelki hálónak – ehhez kötik a 150+3 Ave-t:
 „Erre Simon Péter visszament, és partra vonta a hálót, amely meg volt tömve százötvenhárom nagy hallal. És bár ennyi volt, nem szakadozott a háló.” (Jn 21, 11)Z. atya megjegyzése

Ez utóbbit azonban az egyszerű nép nehezen értené meg, ellenben a rózsafüzér-imából igen nagy hasznot meríthet.

1. Mária psalteriumának a tárgya a Megtestesült Ige. Dávidé csupán utal erre.
2. Dávid psalteriuma csak előképe és árnyéka volt Mária psalteriumának. Már pedig értékesebbek maguk a dolgok. mint puszta árnyékuk!
3. Mert a Legteljesebb Szentháromság: a Miatyánkokból és Üdvözlégyekből álló Mária psalteriumának a szerzője!

forrás: Monforti Grignon Szent Lajos Mária: Szentolvasó Ős-Kép Kiadó 42-43. oldal 

Mária rózsafüzére vagy psalteriuma három öttizedes  rózsafüzérre oszlik s mindegyikkel
1. a teljes Szentháromságot dicsérjük;
2. Jézus Krisztus életét, halálát és dicsőségét magasztaljuk;
3. a dicsőséges Egyházat utánozzuk, a küzdőt támogatjuk és a szenvedőt segítjük;
4. a rózsafüzér első része a lelki tisztulásra, a második a megvilágosodásra, a harmadik pedig az Istennel való egyesülésre figyelmeztet bennünket;
5. életünkben kegyelmekkel, halálunkban békével, az örökkévalóságban pedig dicsőséggel töltekezünk.

roses

Mária zsoltára a rózsakoszorú! 

De Rupe Alán óta, aki ezt az ájtatosságot felújította, a keresztény közvélemény rózsafüzérnek keresztelte el ezt az imamódot. Ennek az az értelme, hogy valahányszor jól imádkozzuk a rózsafüzért, mindannyiszor fehér, piros és sárga rózsákból koszorút fonunk Krisztus és a Szűzanya fejére! A Szűzanya örömmel hagyta jóvá ájtatosságának új elnevezését. Az Üdvözlégyek rózsaleveleket, az egész rózsafüzér pedig rózsakoszorút jelent a számára – mondotta többeknek. Rodriguez Alfonz oly buzgósággal szokta imádkozni a szentolvasót, hogy az ajka minden Miatyánkra vérpiros rózsát virágzott és minden Üdvözlégyre fehér és csodálatos illatú rózsát! Szent Ferenc életében olvassuk, hogy egy fiatal szerzetes naponként elimádkozta az ebéd előtt a rózsafüzérét. Egy alkalommal mégis kénytelen volt elhagyni közbejött akadályok miatt. Amikor ebédre csengettek, elöljárója megengedte neki, hogy előbb elvégezze a rózsafüzért. Erre ő visszavonult cellájába. Sokáig ott maradt, míg elöljárója érte nem küldött. A belépő szerzetes ott látja társát térdepelve a szoba közepén a Szűzanya és két angyal társaságában. A két angyal a rózsákat szedte a szerzetes rózsafüzéréről s koszorút font belőlük a Szent Szűz fejére, aminek égi Édesanyánk nagyon örült. Még két szerzetestestvér ment a buzgó szerzetestestvérért és mindnyájan látták a csodát. Amint a rózsa a virágok királya, úgy a rózsafüzér az ájtatosságok királya; rózsakoszorú és rózsacsokor a Szent Szűz tiszteletére
forrás: Monforti Grignon Szent Lajos Mária: Szentolvasó Ős-Kép Kiadó 44-45. oldal

csatlakozás a Domonkos Rózsafüzér Társulathoz online:
https://mariaszazada.hu/szent-rozsafuzer-tarsulat-hivatalos/

„De legyen okos, és ne vállaljon többet, mint amennyit erővel bír.”

— Kézirat a Purgatóriumról

Címkék